Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)
II. rész A magyarországi címerhasználat története
az Esztergom legrégebbi pecsétjén még ugyancsak külön szereplő palota- (városkép-) ábrázolás is. Más jelentősebb városok középkori pecsétjein, címerein is előszeretettel ábrázolták öntudatos polgáraink a város építményeit, erődítményeit. Pestnek valószínűleg a XV. század elejére datálható nagypecsétjén olyan egytornyú várat láthatunk, amely nem volt pajzsba foglalva. A század végéről származó kispecséten azonban ugyanez a vár már pajzson szerepel, s később is figyelemmel kísérhető ebben a formában való használata. Különben a háromtornyú vár számos középkori városunk (így Székesfehérvár, Sopron, Komárom, Vasvár stb.) pecsétjén, illetve címerén előfordul. Minthogy a XIII. században mindezek várispánságok székhelyei voltak, van olyan hipotézis, amely szerint a várossá alakulás kezdetén az ilyen helységek egységes rendszer szerint azonos címert kaptak. Ugyanakkor a palotaábrázolás a királyi, királynéi lakhelyet jelképezhette s kerülhetett Esztergom, Visegrád és Óbuda pecsétjére. Ma is több városunk címerében találunk vár- (városkép-) ábrázolást. Fővárosunk mai címere vörös pajzsán a Dunát jelképező hullámos pólyával elválasztva, Pest egytornyú és Buda háromtornyú várát (arannyal ábrázolva) egyaránt feltünteti (44. ábra). Esztergom is hű maradt palotát ábrázoló régi jelvényéhez, de a vörössel és ezüsttel vágott mezőhöz is, s napjainkban is utal a város Árpád-kori történetére vágott pajzsa alsó vörös mezejének négy ezüst pólyájával (83. ábra). Emellett modern heraldikánkban több városunk a harcos múltra, a végvári hagyományokra emlékeztető motívumként szerepelteti a várat (pl. Tata, Gyula - 19. ábra -, Nagykanizsa). Különösen értékes Székesfehérvár és Sopron címerének ma is fő címerképként látható háromtornyú vára. Székesfehérvár már 1270-ből fennmaradt nagypecsétjére ilyet vésetett. Sopron várábrázolása is régi, Károly Róbert korában már megvolt. A városi címer pajzstalpának a szélét követő CIVITAS FIDELISSIMA (a „leghűségesebb város”) felirat az 1921-es népszavazásra emlékeztet, amikor a város lakossága az Ausztriához csatlakozás helyett Magyarországot választotta (84. ábra). Fehér liliommal, vörös rózsával és a nemesi heraldikában kedvelt címerállattal (emberfejeket és vörös zászlót tartó), oroszlánnal bővítette János király (1526-1540) Buda addig használt, várat ábrázoló címerét. Emellett a város nemességet és pallosjogot is kapott tőle. A címeradományt különösen ér-98
