Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

II. rész A magyarországi címerhasználat története

hármas megtörése révén kialakult gótikus stílusú lóhereív, amely a XIII. század vége feléi először V. István király, majd néhány királyné pénzein jelentkezett. Néhány éve fogalmazódott meg egy olyan magyarázata, miszerint a hármas ívelés az ősi chorezmi államig vezethető vissza. (Az ottani И IX. századi pénzeken alkalmazták állítólag a független államhatalom jelképeként.) E felfogás szerint a kazár földön élt chorezmiek révén, a kazárok közvetítésével jutott volna el Magyarországra. E szép elméletet azonban nem támasztják alá megbízható adatok. Némi ingadozás után a hármas halom a XIV. század közepe óta szerepel a kettős kereszt alatt. Szép példája látható

I. Lajos király első nagy kettős pecsétjének a hátlapján (68. ábra). Szerepeltetése megfelel a magyar heraldika természetességre törekvő stílusának, amely nem kedvelte a lebegő címerábrázolásokat, s valamilyen módon (kézbe adva, alátámasztva, talapzatra állítva stb.) szerette a valóságban jól elképzelhető módon ábrázolni őket. A kései gótika a hármas halomnak plasztikus kiképzést adott, a reneszánsz korban kialakult kerek ívei pedig a barokk korban parabolikus formát vettek fel. A romantika idején az is előfordult, hogy a halmokat természetes sziklás hegyként ábrázolták. A XIX. század végén azután visszatértek a természetes hármas halomhoz. E motívumnak a kettős kereszthez és a pajzsmezőhöz, illetve a magyar címerrel együtt ábrázolt más címerekhez viszonyított nagysága az idők folyamán ugyancsak többször változott.

A kettős kereszt megjelenése után hamarosan szokássá lett a tövéhez nyílt, leveles koronát helyezni. (A legkorábban II. András pénzein fordul elő.) Ennek a szerepeltetése a középkorban még ingadozott, később a korona állandósult.

Amint láttuk, a hármas halom szimbolikája megjelenése idején rendkívül egyszerű volt, mindössze azt a talajt, talapzatot jelképezte, amelyen a kereszt nyugodott. Ezt az értelmezését támogatja az a tény is, hogy már viszonylag korán zöld színnel ábrázolták. Werbőczy korában sincs még a hármas hegynek szimbolikus tartalma, s a XVI. században Oláh Miklós is egyszerűen zöld hegyként említi.

A XVI. század elejére a vörös-ezüst vágásokhoz, majd mintegy másfél évszázaddal ezt követően a hármas hegyhez is érdekes magyarázat kezd kapcsolódni, miszerint az államcímer az országot mint területet, illetve ennek részeit, alkotó elemeit, szimbolizálja. A címernek, ill. elemeinek folyókra vonatkoz-78