Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)
II. rész A magyarországi címerhasználat története
rotát is átvették; ez két koncentrikus körből képzett gyűrű, a pápa jelmondatával. A belső mezőt egy kereszt négy részre osztja, s ezekben a pápára utaló betűk láthatók. Leon királyai a gyűrű belsejében (vagy olykor gyűrű nélkül) lépegető oroszlánt rajzoltattak az oklevelek aljára. Ez az oroszlán lehetett az Imre és András királyaink pecsétjein látható oroszlánok mintája. Ha Donászy fejtegetései elfogadhatóknak látszanak is az oroszlánok technikai kivitelezését (alakját, elhelyezését) illetően, királyaink pecsétjére tételüknek az oka ettől még megválaszolatlan marad. Továbbra is kérdéses ugyanis, miért éppen ezt, a nem is címeren szereplő jelvényt emelték címeres pecsétre. Donászy maga is észleli ezt, s az oroszlánnak mint királyi állatnak, a királyi fenség és méltóság kifejezőjének a szimbolikus magyarázatában keresi a megoldást. Amint láthattuk, a különböző szerzők eltérő magyarázatokkal kísérleteznek. E pillanatban úgy tetszik, önmagában egyik elmélet sem ad kielégítő magyarázatot, de könnyen elképzelhető, hogy a kutatók által észrevett és fontosnak tartott szempontok közül több együttesen befolyásolhatta Imre és András királyokat, amikor az oroszlánokat pecsétjeikre vésették. E választásban igen lényeges lehetett az a tény, hogy az oroszlánhoz mint uralkodói, vezéri állathoz, Nyugaton és Keleten egyaránt bizonyos tudattartalom kötődött, az Ibériai félszigetről hozott minták is hathattak, és nem zárható ki, hogy egyes hazai hagyományok is motiválhatták a pajzsra emelést. (Igaz, hogy az újabb osztrák és francia heraldikai szakirodalom általában óvatosságra int a kereszténység elterjedése előtti „pogány” hagyományok túlélését és heraldikai alkalmazását illetően. Szerinte ezek a régi tudattartalmak a keresztény egyház és az általa terjesztett vallásos szimbólumok hatása alatt viszonylag hamar „kiürültek”. Hazánkban azonban a kereszténységnek még nem volt olyan hosszú múltja, mint Nyugat-Európában, és éppen Anonymus egyik utalása figyelmeztet egyes népi énekmondók ajkán 1200 táján még élő régebbi mondái hagyományok létezésére. Lehetséges, hogy egyes regöseink esetleg az oroszlánokról is szóltak.) Nem zárható ki teljesen, hogy az oroszlánok választására esetleg a címerszimbolikánál említett vallásos jelkép lehetősége is számításba jött. Azonban a Krisztussal való azonosítást megnehezíti a királyaink pecsétjein látható oroszlánok nagy száma. Ér-73