Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)
II. rész A magyarországi címerhasználat története
(három-három-kettő-egy) oroszlán látható rajta. Korábban már szóltunk róla, hogy egyes pénzein ugyanakkor a kettős kereszt szerepel, s a vágásos címer András halála után, az Árpád-kor vége felé háttérbe szorul. Az uralkodók közül V. István (1270-1272) használja még pénzeire veretve, de már az oroszlánok nélkül. Ugyancsak az oroszlánok nélkül szerepel többször a XIII. században a királyi családhoz tartozó (de nem uralkodó) hercegek címerében. A heraldikusok véleménye szerint a vágásos (vagy amint újabb szakszóval olykor nevezik: sávozott) pajzsmező spanyol mintákat követ. Imre királyunk a távoli Aragóniából hozott magának feleséget. Az aragóniai uralkodóknak a címerében vörös mezőben arany cölöpök láthatók. A nyugat-európai szakirodalom szerint ezek Arlés régi zászlajáról - újabban felmerült vélemény szerint Svájcból - eredeztethetők. Úgy tetszik, a magyar király sem akart szégyenben maradni messze földről érkező felesége és annak lovagi kísérete előtt, s a függőleges osztású vörös-arany pajzsmező magyar párjaként a vörös-ezüst sávok vízszintes sorát feltüntető pajzsmezőt választott. Sok fejtörést okoztak és okoznak még ma is kutatóinknak a különböző pecsétek váltakozó számú vágásaiban lépegető oroszlánok. Ráadásul nehezíti a megfejtést, hogy ez utóbbiak András herceg (a későbbi II. András király) szlavón hercegi dénárain nem szerepelnek, s 1235 után véglegesen eltűnnek. A vágások és az oroszlánok eltérő száma még csak magyarázható a címeres pecséteket véső ötvösök pontatlanságával. (Ne feledjük, a heraldika magyarországi meghonosodása idejében vagyunk, s elképzelhető, hogy a vágások és az oroszlánok minta utáni pontos reprodukálása helyett csak azt állapították meg, hogy „sok” van belőlük.) Feltételezhető az is, hogy egyes esetekben (pl. András szlavóniai dénárain) a rendelkezésre álló pajzsfelületek voltak kicsinyek, s ezért nem kerülhettek rájuk az oroszlánok. Ez azonban egyáltalán nem bizonyított, s van kutató, aki úgy tekinti az oroszlánok nélkül vert dénárokat, hogy azok ábrázolták a családi címert. Ehhez viszonyítva tehát Imre és András királyaink áz oroszlánok ráhelyezésével királyi méltóságuk jelölésére címertöréshez folyamodtak. Azt egyébként a szakemberek általában elfogadják, hogy a vörös-ezüst vágásos mező lehetett az Árpád-ház családi címere (szemben a királyi hatalmat jelképező kettős ke-71
