Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)
II. rész A magyarországi címerhasználat története
tében lévő magyar nemeseknek alkalmuk volt az Európa legkülönbözőbb országaiból származó főrangúakkal találkozni, külföldi útjaik során megismerkedhettek az európai címerhasználattal. A konstanzi zsinat alatt indul meg, majd ezt követően folytatódik a magyar nemesek javára szóló címeradományozó levelek áradata: a külföldi szokásokat megismerő magyar urak érezni kezdték a címer hiányát, illetve eddig használt jelvényüket nem tartották megfelelőnek. Ezért kértek - és kaptak - seregestül a királytól új címert. Az uralkodóosztály felső rétegében a címerhasználat általánossá vált. Államcímerünk története A címerek magyarországi megjelenése idején, a XII XIII. század fordulóján a király volt az államhatalom megtestesítője, a kormányzás gyakorlója. Természetesen figyelembe kellett vennie az ország előkelőinek, a legfontosabb nagybirtokosoknak a tanácsát, de - formailag - maga hozta rendelkezéseit, ő élvezte a királyi birtokokból és az adókból származó bevételeket. Érthető, hogy ilyen körülmények közt a szó későbbi értelmében vett államcímerről nem beszélhetünk, csak a királynak lehetett címere, s minthogy az uralkodónak mint államfőnek a kiemelt szerepe később, az államfogalom kialakulása után is megmaradt, ő viselte az ország koronáját, címere is azonos maradt az ország felségjelvényével. A majdan államcímerré fejlődő magyar királyi címer legkorábban megjelenő eleme, a kettős kereszt - kisebb megszakítással - mintegy háromnegyed évezreden át szerepel hazai címertörténetünkben. Eredete - Bizáncon keresztül - az ókori Rómáig nyúlik vissza. A kereszténység felvételekor Nagy Konstantin (306-337) császár a hosszú nyelű római hadizászló, a labarum rúdjának a csúcsára a régi jelvény, a sas helyébe a keresztet és Krisztus monogramját tűzette. Ezt követően I. Leó pápa korában (457 474) végleg a kereszt váltotta fel a labarumot, s így a keresztény császári hatalom jelvényévé vált. A bizánci ötvösművesség a keresztereklyék dobozait általában a Kálvária jelenetképeivel díszítette. A miniatúrákon és ezeken az ereklyedobozokon az eredeti T alakú kereszt az idők folyamán átalakult: függőleges szárát, az ábrázolás mű66
