Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

II. rész A magyarországi címerhasználat története

király (1387-1437) hívei a zászlaján a „hűtlen János bán címe­rét” vivő embert fogtak el. Mindebből kitűnik, hogy a királyi és más címeres zászlók használata a X1II-XIV. században ál­talános volt, s majdan megírandó zászlótörténetünktől továb­bi, heraldikailag is hasznosítható új ismereteket remélhetünk. A zászlókon kivül másutt is viszonylag hamar elterjedt cí­merhasználatot szintén több adat bizonyítja. Hogy a keresztes hadjáratra indulók Európa-szerte használatos közös heraldi­kai jelvényét, a (vörös) keresztet a XIII. század második évti­zedében már nálunk is ismerték, mutatja II. András királyunk (1205-1235) III. Ince pápához (1198-1216) intézett, 1214-ben kelt levele. Ebben a (jeruzsálemi) útjára kiszemelt főpapok mentesítését kéri egy akkor összehívott zsinaton való részvétel alól. Amint az oklevélből kiderül, a pécsi és a győri püspök, valamint a székesfehérvári prépost fogadalmat tett a keresztes hadjáratban való részvételre, s ennek bizonyságaként fel is vette a keresztet. (Érdekesség kedvéért megemlítjük, hogy a király kérésében szereplő Péter győri püspök személyét újab­ban egyes kutatók a krónikaíró Anonymusszal azonosítják.) Vörös alapon fehér keresztet viseltek fekete köpenyükön egy évszázaddal később a legkorábban alapított magyarországi lovagrend, a Szent György-lovagok sorába lépő előkelő ne­mesek is. Elképzelhető, hogy a ruhájára felöltött (köpenyén is látható) címerrel vonult serege élén 1330-ban Károly Róbert királyunk is, amikor Bazarád havaselvei vajda tőrbe csalta. A krónikás szerint a király úgy tudott megmenekülni a nagy öldöklés közepette, hogy Dénes fia, Dezső címert cserélt vele (azaz ő öltötte magára királya címerét), mire a románok - őt gondolva Károly Róbertnek - meg is ölték. Természetes jelenség, hogy a legkorábbi időtől kezdve a cí­merpajzs a fegyverzetnek az a része, amelyen - a zászló mel­lett - a korai címerek a leggyakrabban előfordulnak. 1190 tá­jától számítva gyakran jelenik meg pecséteken és pénzeken a királyi jelvény pajzsra helyezett képe. Nemcsak a király, illet­ve családjának tagjai, hanem egyes nagybirtokos famíliák paj­zsain is láthatunk királyi címereket. Rajtuk kívül azonban jó néhány korai, nemzetségi vagy más eredetű családi címert is ismerünk a XIII. századból. Fontosságukat jelzi, hogy példá­ul a Hispániából Magyarországra származott Bojótiak sasát már Kézai krónikája is megemlíti. A pajzshoz formában is al­kalmazkodó, szárnya tövében kettős keresztet tartó sasos pe-62

Next

/
Oldalképek
Tartalom