Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

II. rész A magyarországi címerhasználat története

II. rész A magyarországi címerhasználat története A címerek elterjedése Magyarországon Amint láthattuk, Nyugat-Európában a XII. század első felé­ben jelentek meg a címerek. Hazánk sem maradt el sokáig Franciaország és Anglia mögött. A lovagi tornák előtörténe­teként felfogható harci játékok már a címerek megjelenése előtti időben megjelentek őseinknél. Egy orosz évkönyvben olvasható bejegyzés szerint 1151-ben, amikor Izjaszlav Msztiszlavics volhiniai fejedelem győzedelmesen bevonult Ki­­jevbe, lakomát adott az ottani lakosok, valamint orosz és ma­gyar szövetségesei tiszteletére. A magyarok ekkor harci játé­kot rendeztek, amellyel kivívták a kijevi nézők tetszését. A XII. század közepének bizánci háborúi idején a magyar se­regben már harcoltak nehézfegyverzetű katonák. Ez a tény in­dokolttá tette, hogy a felismerést lehetővé tevő jelvényeket al­kalmaztak a harc során. S valóban, nem sokkal később, 1190 táján Magyarországon is találkozunk már címerpajzsba fog­lalt jelvénnyel, ami azt jelzi, hogy a korabeli magyar uralko­dóosztály előkelő rétege kész volt az új jelrendszer használat­ba vételére. Legkorábbi címeres jelvényeink az uralkodó, illetve család­ja pajzsain jelentek meg. Ezután került sor az egyes országos méltóságviselők főként szintén a királyi jelvényt ábrázoló - címereinek a megjelenésére, illetve más típusú jelvények pajzs­ra emelésére. S itt mindjárt egy fontos terminológiai problé­mával kell szembenéznünk. Amint láttuk, a pajzsra helyezett jelvényt csak akkor szokás címernek tekinteni, ha örökölhető, illetve tartósan használják, vagy legalábbis a tartós használat 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom