Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

I. rész. A címer

szerű kiképzésűvé vált. Belső (bélés) oldala rendszerint más színű, mint a külső, összhangban a pajzs mázaival (94. ábra), de előfordul négy, sőt több színű sisaktakaró is. Ha egy pajzson több sisak található, akkor ezek takarói általában eltérnek egymástól, s mindegyik a „saját” címerének a mázaihoz alkalmazkodik.

A címer külső díszei

Főként a késői heraldika korában a címer díszítésére, viselője rangjának a jelölésére gyakran olyan, a pajzson kívülre került ábrázolásokat is alkalmaztak, amelyeket az élő heraldika korában jórészt nem használtak, sőt később is gyakran elhagytak.

A pajzstartó к (telamonok) olyan emberi vagy állati alakok voltak, akik vagy amelyek mellette vagy mögötte elhelyezve a pajzsot tartották, „őrizték”. Megalkotásuknál tág tere nyílt az egyéni leleményességnek, egyes országokban azonban (így nálunk is) a címereslevelek többször leírták a pajzstartókat, tehát ezeket is megkötötték. Államcímerünknek hosszú évszázadokon át a német-római császárság, illetve az osztrák császárság kétfejű sasa volt a pajzstartója (a köztudat a császári címert évszázadokon át viselő Habsburg-családhoz kötötte). Címerünk többnyire más Habsburg-tartományok címereivel együttesen került a sas mellére, de II. József (1780-1790) kisebb bírói pecsétjén csak a magyar középeimért viseli a kétfejű sas (54. ábra). E sas „leszármazottja" Ausztria mai címerének a pajzstartója, a karmában sarlót, kalapácsot, valamint széttört lánc darabjait tartó egyfejű sas (55. ábra). A magyar kiscímer pajzstartójának az 1915. évi szabályozáskor (vagylagosan) jobbról-balról lebegő egy-egy fehér ruhás angyalt vagy a pajzsot jobbról övező cserfaágat, balról övező olajágat (70. ábra) írtak elő. Allegorikus alakok is szerepelhettek pajzstartóként: 11. Rákóczi Ferenc 1705. évi fejedelmi címerén jobbról az igazság, balról a jutalmazás ülő nőalakja a telamonok (43. ábra). Gyakran ábrázoltak pajzstartóként vadembereket is (pl. Buda középkor végi címerén).

A címersátor és a címerpalást a pajzs mögé helyezett díszítések. Rendszerint vörös vagy bíborszínűek, belül szőrmével vagy hermelinnel vannak bélelve. Ha a koronából indulnak

47