Bertényi Iván: Kis magyar címertan - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1983)

I. rész. A címer

emberi alak a pajzs vagy valamely mesteralak oldalából félig látható, előtűnőnek. ha csak körvonalai látszanak, árnyéknak mondjuk. A teljes emberi alak helyett gyakran szerepel valamilyen testrész. Mór fej látható Korzika ősi címerében, már Gelre herold 1350 körül készült címerkönyvében szerepel zászlón ábrázolva (32. ábra). Hazai heraldikánkban többször is felbukkan a levágott (török) fej a vitézség, a győzelem szimbólumaként. Kedveltebb címerképünk azonban a kar. Ez lehet letépett, ha nem a törzzsel együtt fordul elő, s a választóvonal nem sima, hanem cafatos; levágott, ha a választóvonal sima. Kék mezőben bal felé fordult, vörös ruhás, nyitott könyvbe író levágott kar látható abban a címerben, amelyet Deák Mihály és testvére, Deák Ferenc családjának az ősei nyertek 1665-ben (33. ábra).

Az emberekhez hasonlóan az állatok ábrázolásánál is találkozhatunk teljes alakú megjelenítéssel vagy az egyes testrészek (fej, láb, karmok, szárnyak stb.) pajzsra vitelével. Az emberi testrészekre használatos (levágott, letépett stb.) kifejezések itt is érvényesek, de a négylábú állatok lehetnek ágaskodó, lépő, ugró, álló, illetve legelő, ritkán ülő helyzetűek is. Rendszerint jobbra fordulnak. Az állatok közül a legkedveltebb címerkép az oroszlán. Többnyire ágaskodó helyzetben ábrázolják, jobb mellső vagy mindkét mellső lábát előrenyújtja. Szája

35