Kalmár Péter: A kétezer éves papír - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1980)

A papír meghódítja a világot

lyeknek egyik oldalára már írtak. Erről tanúskodnak a Haj rabad falu közelében, a Zeravsan folyó bal partján fekvő Mugh hegyén feltárt szogd dokumentumok is. Az itt talált levelek közül ötnek a hátoldalán 706-ból származó kínai szöveg olvasható. A Szamarkandtól 120 km távolságra levő lelőhely más szogd nyelvű papírleletei alapján egyes kutatók úgy vélik, hogy már a VIII. század első felében is foglalkoztak papírkészítéssel a híres arab kereskedelmi központ környékén. Mai ismereteink alapján mindenesetre feltételezhető, hogy akár a Talasz menti ütközet révén, akár más úton, de feltétlenül a kínaiaktól tanulták meg az arabok a papírkészítést, a VIII. században.

Szamarkandból a papír útja továbbvezetett nyugat felé, Bagdadba a VIII. század végén jutott el. Az első bagdadi papírműhelyt 795 táján Dzsafar vezír, az akkori szamarkandi uralkodó testvére alapította.

A papír a Földközi-tenger medencéjében először Egyiptom területén honosodott meg kb. 900 körül, de még hoszszú-hosszú ideig — mintegy két-háromszáz évig — tartott, amíg az e helyütt általánosan ismert papiruszt és pergament a papír majdnem teljesen ki tudta szorítani a használatból.

A papír útja Kelet-Turkesztántól a Földközi-tengerig