Kalmár Péter: A kétezer éves papír - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1980)

Mire használjuk?

Mai papírplakát (készítette: Tóth József)

Mourori), majd a század közepén Savignac plakátjai újították meg a plakátművészetet.

A magyar alkotók közül elsősorban Ferenczy Károly, Rippl Rónai József, Fényes Adolf képzőművészeti kiállításokat hirdető, Bíró Mihály, Faragó Géza, Földes Imre kereskedelmi és politikai plakátjai a századfordulótól az első világháborúig, Uitz Béla, Berény Róbert és Vértes Marcell politikai plakátjai a Tanácsköztársaság idejéből, Bortnyik Sándor, Berény Róbert, Irsai István, Pólya Tibor stb. munkái a két világháború között, majd Konecsni György és Filó felszabadulás utáni plakátjai fémjelezték a hazai plakátművészetet.

Ma reneszánszát éli a plakát. A legsikeresebbeket láthatjuk múzeumok, képtárak kiállításain, újranyomva a papírboltokban, és természetesen a legújabbakat az utcán is. Mert a plakát elsősorban az utcára való. Ezt viszont a papírgyártóknak is figyelembe kell venni, ezért a plakátpapír a legszilárdabb nyomópapírok egyike, hogy az időjárási viszontagságoknak jól ellenálljon.

Forintról forintra

A papírpénz bölcsője, miként a papírkészítésé is, az ókori Kína. Papírt pénz gyanánt i. sz. 660-tól már általánosan használtak. A pénzzel szinte egyidős a pénzhamisítás is, így érthető, hogy Wu császár az 1330-as évek elején már azt vizsgáltatta, miként lehetne a pénzhamisítók dolgát megnehezíteni. Egy anekdota szerint komolyan fontolgatott

110