Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Március
Március 24 A vesztett várta utolsó bajnoka• ■ ■ . r > . ___________________ A „vesztett várta” a flogisztonelmélet volt (1. október 10-i cikkünket — A szerk.), mert Lavoisier bebizonyította, hogy flogiszton nincs, az égés oxigénnel való egyesülés (1775). Az „utolsó bajnok” pedig Joseph Priestley volt, aki az oxigént felfedezte, de azt mindvégig flogisztontól megfosztott levegőnek tekintette. Joseph Priestley (1733. március 24—1804) csak egészen mellékesen foglalkozott kémiával, s tette meg a XVIII. század számos nagy felfedezését. Főfoglalkozása gyakran változott, mert harcias, szókimondó ember volt, és társadalmi nézeteiben ugyanolyan haladó, mint amilyen konokan maradi a tudományban. Ezért sok baj érte. Papnak készült, de nem osztotta az anglikán egyház nézeteit, ezért csak egy kis szakadár egyházközség lelkésze lett, de mivel megírta A kereszténység korrupciójának történetéi, ennek az állásának is befellegzett. Hét nyelvet beszélt, így tanárnak ment — és megírta egy röpiratban, milyen rossz az angol oktatás. így megint lelkész lett egy faluban, ahol sörgyár volt. Ettől kapott kedvet a gázokkal való kísérletezéshez. Sok gázt fedezett fel, s közben megírta Az elektromosság történetét, amiért tagja lett a Royal Societynek. Közben titkárként állást vállalt egy lord mellett — s röplapot írt a nemesség ellen. Ismét állás után kellett tehát néznie: Birminghamben lett lelkész. Lelkesen üdvözölte a francia forradalmat; a Bastille elestének évfordulóján ünnepséget rendezett, ezért felizgatott tömeg támadta meg lakását. Alig tudott elmenekülni, de házát felgyújtották. Londonban érte a hír, hogy a francia köztársaság díszpolgárává avatta, ezért az angol társadalom bojkott alá helyezte. Erre odadobott minden címet, és 61 éves korában kivándorolt Amerikába. Philadelphia egyetemi katedrát ajánlott neki, de ő farmerként telepedett le. Tíz éven át művelte még a földet. Szabad idejében teológiai és társadalmi vitairatokat fogalmazott, és tanulmányokat a flogisztonelmélet védelmében, még 1804-ben is, amikor ezzel már egyedül állt az egész világon. Sz. F.
