Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Febuár
Február 26 Katonából tudós -tudósból miniszter Alexander Humboldt írta Dominique Francis Arago összegyűjtött munkáinak bevezetésében: „Arago az ég és a föld fizikáját egyaránt tárgyaló munkáinak száma és változatossága nagy nehézségeket fog okozni annak, ki feladatul az ő életművének ismertetését tűzte ki magának.” Hozzátehetjük, hogy az 1786. február 26-án született Aragónak már a puszta élettörténete is eseményekkel zsúfolt, csaknem izgalmas história. Szülőhelyén, Estagel városkában már hétéves korában lándzsával megsebesített egy ellenséges — spanyol — tisztet. Harcias kedve és a matematika iránti érdeklődése katonai pályára vitte: tüzérnek készült. 18 éves korában Poisson ajánlatára mégis a párizsi Csillagászati Obszervatórium titkára lett, és Biot-val együtt hosszadalmas, pontos fokmérést végzett Spanyolországban. Mallorca szigetén háromszögelési munkákat végezve abba a gyanúba keveredett, hogy francia csapatok partraszállását akarja elősegítem; a fellázadt emberek fogságba vetették, ahonnan csak nagy sokára, regénybe illő, tengeri és szárazföldi kalandok után szabadult ki. 1809-ben a párizsi Akadémia — befolyásos ellenfelei minden mesterkedése ellenére — tagjává választotta. Tudományos munkássága addig is széles körű volt, ettől kezdve pedig a fizika szinte minden ágára Francois Arago kiterjedt. Az optika különösen érdekelte; a fénytörés, a polarizáció, a fotometria, fénysebességmérés forgótükrös berendezéssel azok az optikai témák, amelyekkel behatóbban foglalkozott. A mágnesség és elektromosság is sokat köszönhet Aragónak. ő ismerte fel, hogy a vezetékkel körülvett lágy vas az áram hatására mágneses lesz. Sorozatos megfigyeléseivel gyarapította a földmágnességről szóló ismereteket is. Vizsgálta a deklináció és inklináció napi ingadozását és az északi fény mágneses hatását. 1822-ben részt vett a hang terjedési sebességének meghatározására kiküldött bizottság munkájában. Mindez csak töredéke valóban felsorolhatatlanul sok tudományos munkájának. Csak egy adattal jelezzük, hogy 1830-tól haláláig, 1853-ig milyen komoly szerepet játszott Franciaország politikai életében; a februári forradalom ideiglenes kormányában Arago előbb a tengerészeti, majd a hadügyi tárcát vállalta. Elsősorban neki köszönhető, hogy az új kormány azonnal eltörölte a halálbüntetést. Republikánus elvei mellett egyébként bátran kitartott X. Károly, Lajos Fülöp és III. Napóleon idején is. Temetésén — mint feljegyezték — negyvenezer ember vett részt. S. O.
