Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Febuár
Február 2 A kémia térképe 1907. február 2-án halt meg 71 éves korában Dmitrij Ivanovics Mengyelejev, a kémia térképének, a periódusos rendszernek a megalkotója. 1869-ben a fiatal egyetemi professzor egy kémia tankönyvet készült írni, és azon gondolkodott, hogyan csoportosítsa benne a kémiai elemeket. Felírta kartonlapokra az egyes elemek nevét és atomsúlyát. A legkisebb atomsúlyú elem, a hidrogén kartonját egyelőre félrerakta. A lítiumnál kezdve atomsúlyuk szerint sorba rakta a lapokat, míg el nem jutott a nátriumig. Mivel ennek tulajdonságai igen hasonlítanak a lítiumhoz; gondolt egyet és új sort kezdett. A nátrium így a lítium alá került, s lám a következő a magnézium, a berillium alá, amelyhez sok tulajdonságában hasonlított. így sorba vette az összes ismert elemet. Előfordult azonban, hogy a következő elem nem a közvetlenül felette levőhöz, hanem az előző sor egy másik eleméhez hasonlított. Ilyenkor kihagyta azt a helyet, mondván, hogy oda egy még ismeretlen elem kerül majd. A kész táblázatból számos következtetést vont le. Legfontosabb az volt, hogy az elemek kémiai tulajdonságai atomsúlyuk periodikusan ismétlődő függvényei. Amióta Boyle definiálta a kémiai elemet, senki sem tudta megmondani, hány van belőlük, és menynyit nem ismernek még. A táblázat üres kockái azonban tájékoztatást adtak erre a kérdésre, sőt azt is ki lehetett olvasni a rendszerből, hogy milyenek lesznek ezek! A táblázat szabályszerűségeiből Mengyelejev elég pontosan előre meg merte „jósolni” a várható elemek főbb adatait. Volt, aki hitte ezt, volt aki nem. Aztán öt óv múlva felfedeztek egy elemet, a galliumot, ée ennek tulajdonságai megegyeztek Mengyelejev egy „jóslatával”. Négy év múlva a szkandiummal, majd még később a germániummal újra igazolódott a tudós rendszere. Most már mindenki belátta: a táblázat valóságos térkép, amely eligazítja a kémikusokat a kémiai elemek között. Sejthető volt, hogy a táblázat valamilyen belső törvényszerűséget tükröz. Mengyelejev nem tudhatta meg, hogy milyet, de még láthatta a radioaktivitás felfedezéséből, hogy az atomon belül van a titok megoldása. Ma már tudjuk, hogy az elemek voltaképp nem atomsúlyuk szerint rendeződnek sorba, hanem az atommagban levő protonok száma szerint. Mengyelejev táblázata tehát az elemek természetes rendszere. Sz. F.
