Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
December
December 26 „Én megtalálom Tróját!" 1829 karácsonyán kapta ajándékba a kis Heinrich Schliemann, aki akkor hétesztendős volt, a Világtörténelem gyermekek számára című könyvet. Az egyik színes kép Aeneast ábrázolta, amint a lángoló trójai várból menekül. A gyermeki fantázia felgyulladt, s egy teljes életet fűtöttek át Jerrer püspök úr naiv históriájának vérpiros lángnyelvei: a kisfiú elhatározta, hogy megkeresi az igazi Tróját. És megtalálta! Közben eltelt negyven esztendő. Az elárvult, korán a maga erejére utalt gyermek először egy fürstenbergi vegyesboltban mérte a heringet és a bundapálinkát. Azután Hamburg, majd Amszterdam következett. Itt már könyvelő volt. Közben megtanult hollandul, angolul, franciául, spanyolul, portugálul, olaszul és oroszul. „Ahány nyelv, annyi ember!” őt az orosz tette vagyonos kereskedővé: a szentpétervári indigó-üzlet. Az aranyláz idején ellátogatott San Franciseóba, ahol bankárként alaposan megnövelte tőkéjét, majd mint a krími háború (1. november 14-i cikkünket — A szerk.) szállítója gazdagodott tovább. Kapitalista karriertörténet ? Az is. Schliemann így vall: „Az üzleti élet leglázasabb forgatagában sem feledkeztem el soha, hogy egyszer kiásom Tróját. Vitathatatlan, hogy rabja voltam a pénznek, de csak azért, hogy eszközként felhasználjam életem egyetlen céljának megvalósítására.” Végre elérkezett a nagy pillanat: „Hisszarlik, 1871. október 11. Ma déli tizenkét órakor megkezdődtek az ásatások!” Emberei 350 ezer köbméter földet forgattak meg, a munkálatokért 750 ezer márkát fizetett ki, míg végre a Törökország nyugati peremén emelkedő domb megvallotta titkát. Feltárult a homéroszi eposzok addig pusztán költöttnek vélt világa — régészeti leletek káprázatos bizonyítékaival. Hét város egymás alatti rétegekben elhelyezkedő romjait ismerte fel, és 1873-ban, a harmadik rétegben, hite szerint rátalált Priamosz király huszonhárom karátos aranykincseire. Trója és Priamosz után Mükéné és Agamemnón sírjának feltárása következett. Schliemann 1890. december 26-án halt meg. A sors kegyes volt hozzá: nem tudta meg, hogy Agamemnón király 500 évvel korábban élt, mint az a férfi, akinek arany álarcát megtalálta a mükénéi agora alatt. Trója nem a hisszarliki domb harmadik, hanem hetedik rétegében fekszik, s Priamosznál ezer évvel korábbi időkből üzennek a néki tulajdonított aranykincsek. Tévedett a „dilettáns” Schliemann? Úttörő volt, aki visszaadta a homéroszi hősöket a történelemnek. B. P.
