Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
December
>ecember 24 Akit a bizalmatlanság tett világhírűvé Kolumbusz sikerei arra sarkallták a portugál kormányt, hogy mielőbb újabb területeket kaparintson meg Kelet-Indiában. Manóéi király bizalmatlan volt, óvakodott a tapasztalt tengerészektől és a tervezett út vezetőjének nem Diazt, a tapasztalt utazót nevezte ki, hanem egy ismeretlen udvaroncot: Vasco de Gamát. Választása szerencsésnek bizonyult, mert az új admirális jelentékeny szerepet vállalt Földünk megismerésében. A négy hajó mintegy 150 emberrel — köztük egy tucat halálra ítélt bűnözővel — a fedélzetén 1497. július 8-án futott ki a lisszaboni kikötőből. Decemberben értek el addig a pontig, amíg Diaz eljutott, majd a kelet-afrikai partok mentén hajóztak, hogy azután, Mombasa és Malindi érintése után, merész ívvel kelet felé fordulva, az ismeretlen vizen elérjék India földjét. A fontos expedíció négy hajójából csupán kettő, legénységének pedig mintegy 40 százaléka ért csak vissza a portugál fővárosba. A viszonylag szerény pénzügyi eredmény ellenére kitörő lelkesedéssel fogadták Gamát, mert felismerték, hogy az Indiával történő tengeri kereskedelem — kikapcsolva a veszélyeztetettebb szárazföldi utat — gazdasági és katonai hatalmat jelent. Egészen a Szuezi-csatorna megépítéséig, 1869-ig, a világkereskedelem nagy része Afrika csücskét, a Jóreménység-fokát megkerülve bonyolódott le. Vasco da Gama második expedíciójára már húsz hajóval indult! Ez az út a kíméletlen gyarmatosítás jegyében játszódott le. Az 1524. december 24-én Indiában meghalt alkormányzó felfedezői erényeit elhomályosítja későbbi mohó harácsolása. P. B. P.