Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
December
December 21 Emberek a Hold körül Az űrkutatás első évtizedének sok vállalkozása önmagában is látványos és szenzációs volt, de a Holdat megközelítő, túlsó oldalát lefényképező Luna-3 és Zond-3, a Ranger-sorozat, a Holdra simán leszálló Lunák és Surveyorok, majd a Hold köré telepített Lunák és Lunar Orbiterek ugyanúgy egy hatalmas program szerves részei, láncszemei, mint a páros űrrepülések, az űrséták és az űrhajók összekapcsolási manőverei. Ilyen előkészületek után sor került 1968. december 21-én az Apollo-8 űrhajó indítására. A 100 méter magas, több mint 2800 tonna súlyú rakéta orrában elhelyezett űrhajó Frank Borman repülőezredessel, James Lovell tengerészkapitánnyal, és William Anders repülőőrnaggyal föld körüli parkolópályáról indult a Hold felé. Annak közelében az űrhajó fékezésével hold körüli pályára tértek. Tízszer megkerülték a Holdat, és kiváló minőségű fényképeket készítettek róla — különösen a Nyugalom Tengere vidékéről, ahova a leszállást tervezték. Százmilliók kísérték figyelemmel útjukat, a televíziós készülékek közvetítették az űrhajósok életét a felszállástól a visszatérésig. Automata űrszondák már sok esetben megközelítették a Holdat, de az Apollo-8 űrhajósai voltak az első emberek, akik közvetlen közelről láthatták égi kísérőnket. Az ő számukra szabad szemmel több megfigyelésre nyílt alkalom, mint a legnagyobb földi távcsövekkel. Látták a Hold túlsó felének krátermezejét is, amit eddig csak fényképekről ismertünk. Az Apollo-8 útja önmagában is bámulatra méltó teljesítmény volt, de végeredményben mégis előkísérlete volt századunk legnagyobb vállalkozásának, az ember leszállásának a Hold felszínére, ami 1969. július 21-én történt meg. Tévedés lenne ezt a lépést az űrnagyhatalmak versengésének felfogni. Az egész emberiség ügyéről van szó, minthogy a Hold ideális környezetet ígér az odatelepítendő kutatólaboratóriumok és a Földet ellenőrző állomások létesítésére. Egyre szaporodik ugyanis azoknak a problémáknak száma, amelyek megoldásához az embernek a légkörön kívüli térségbe kell megfigyelőállomásait kitelepíteni. K.Gy.
