Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

December

December 19 Nők az egyetemen ' A XVI. században Lipcsében megjelent egy könyv, ezzel a címmel: „Igen gyönyörűséges értekezés, mely­ben egy névtelen bizonyítani igyekszik, hogy az asz­­szonyok nem emberek”. Az „asszonycsúfoló irodalom” nálunk is virágzott efféle „elvi” alapon, az is tény azonban, hogy már 1835-ben akadt magyar filozófus, Nyiry István pataki professzor, aki az Akadémián értekezett a nőknek a tanuláshoz való természetadta emberi jogáról. Ennek ellenére a nők csak 1895-től kezdve járhat­tak „törvényesen” hazai egyetemeinkre. Az első női főiskola Amerikában alakult 1837-ben (1. május 31-i cikkünket — A szer/с.). Európában a zürichi egyetem volt az úttörő: 1864-től kezdve foga­dott be lányokat falai közé. Itt végezte tanulmányait gróf Hugonnai Vilma is, s mint diplomás orvosdoktor tért haza, 1880-ban. Itthon azután engedélyt kért, hogy érettségi vizsgát (!) tehessen, s oklevelének ho­nosítása után gyógyító gyakorlatot folytathasson. A zürichi doktornő alapos megfontolás után érettsé­gizhetett a „budai főgimnáziumban”, diplomáját azonban nem ismerték el. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter úgy vélte, hogy e „rend­ellenes” kívánság teljesítése más nőket is utánzásra csábítana. Az „átkos nőemancipáció” azonban megállíthatat­lan folyamat volt világszerte, s ezt még Ferenc József császári és királyi vaskalapossága sem tudta meg­állítani. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter felterjesztést készített, amelyben azt fej­tegette, hogy a tudományos képzettség nem kárára, de előnyére lesz a családi életnek. A nő is hozzájárul­hat keresetével a család eltartásához, ily módon hely­zetét, függetlenségét megerősíti a társadalomban. így azután 1895. december 19-én kelt az a királyi rende­let, amely engedélyezi, hogy a nők a magyar egyete­mek bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti fakultásaira beiratkozhassanak. Hugonnai Vilmának tehát 15 esz­tendeig kellett várnia, míg megnyíltak előtte és társ­női előtt is az egyetem kapui. Huszonnégy évvel az­után, hogy beiratkozott a zürichi egyetemre, 1897- ben tehette csak le az orvosi szigorlatot hazájában. B. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom