Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

December

December 14 Az első európai csillagda Tycho Brahe dán csillagász (született 1546. december 14-én) létesítette Európában az első mai értelemben vett csillagvizsgálót, a Koppenhága melletti Hven szigetén. Ott végezte a csillagászat távcső előtti kor­szakának legpontosabb méréseit. Az akkori műsze­rekben még csak különféle irányzékokkal ellátott lyukas csöveket használtak. Tycho Brahe ezekkel mégis szögperc pontossággal tudott mérni, s ez kiváló észlelő tehetségét bizonyítja. Az ő Mars bolygóra vonatkozó igen nagyszámú ész­lelési anyagát felhasználva állapította meg Kepler a bolygómozgás híres három törvényét. A Cassiopeia­­csillagképben megfigyelt szupernóvát, amelyet ő fi­gyelt meg, a kortársak Tycho-féle csillagnak nevez­ték. A kopernikuszi világképet nem fogadta el. Ebben szerepet játszott egyrészt szakmai lelkiismeretessége is; akkor ugyanis még az ő pontos méréseivel sem lehetett kimutatni a csillagoknak a Föld keringését visszatükröző látszólagos elmozdulását. Befolyásolta állásfoglalását az is, hogy mint a dán király és I. Rudolf császár udvari csillagásza, nem akart ujjat húzni a hűbéri társadalom ideológiájának védelmezői­vel, és nem tartotta tisztségével összeegveztethetőnek olyan forradalmian újszerű nézetek vállalását, mint Kopernikusz rendszere. Ezért olyan kompromisszu­mos világképet gondolt ki, amelyben továbbra is a Föld helyezkedik el mozdulatlanul a világegyetem középpontjában, és körülötte mozog a Hold és a Nap, de valamennyi többi bolygó a Nap körül kering. Ezt az „egyeztető világképet” — amelyben a Föld megtartja központi szerepét, de az is érvényesül, hogy a bolygók a Nap körül keringenek — az egyház több­ször felhasználta, mint a kopernikuszi világkép elleni támadás tudományos alapját. Tycho Brahe világ­képe azonban mégsem volt különösebb jelentőségű a ptolemaioszi és kopernikuszi eszmék nagy összecsapá­sában. R. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom