Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
November
November 11 „A vadászat volt a vigaszom" „Ha a tudománynak nem volna az az ellenállhatatlan varázsa, ha nem jutalmazná élvezettel azt, aki őt híven szolgálja, én attól a perctől kezdve egyetlen megfigyelést sem tettem volna többet, s nem gyűjtöttem volna egyetlen állatot sem. Ezzel azonban magam torlaszoltam el a boldogságom előtt az utat, minthogy egyre inkább és inkább látom, hogy fáradságos utazásaim, borús tapasztalataim nagyon gazdag fizetséggel jutalmaztak meg.” Alfred Edmund Brehm, a híres német zoológus írta ezeket a sorokat Afrikában, ahol nehéz körülmények között, sok szenvedéssel, de nagy örömmel és lelkesedéssel figyelte az állatok életét, gyűjtötte a tudományos anyagot. Amikor 1847 júliusában Triesztből elindult hajójával, maga sem gondolta, hogy kerek öt évig marad a fekete földrészen, súlyos betegségektől kínozva. Űtibeszámolójában ezt olvashatjuk: „Szakadatlanul dolgoztam, mert egyrészt csak munkával tudtam helyzetemet elviselhetővé tenni, másrészt csak a természet és az állatvilág nyújtotta élvezetek tudták velem az állandósult nyomort feledtetni ... Mindent eladtam, amit csak nélkülözhettem, és ha némelykor szívem csordultig telt meg gondokkal, vállra vett fegyverrel kimentem a szabadba, hogy összeszedjem magam. A vadászat volt a vigaszom és felüdülésem.” Az afrikai tanulóévek után Brehm a jénai és a bécsi egyetemen elméleti tudását is megszerezte. Megkezdte útirajzainak kiadását, majd testvérével spanyolországi gyűjtőútra indult. Az erdő állatai című könyve már nemcsak erkölcsi, hanem anyagi siker is volt. Ebből a honoráriumból utazott északra, norvégiai tanulmányút j ára. Második kelet-afrikai útjára már felesége is elkísérte. A híres zoológiái szakíró műveiben az állatok életmódját, magatartását, ösztöneit, vándorlását egyaránt megismertette az olvasóval. Kiváló stílusban írt húszkötetes sorozata világhírűvé tette. 1863-ban a hamburgi, később a berlini Állatkert, illetve akvárium igazgatója lett. Célja — mint később elmondotta —, hogy a látogatóknak rövid séta keretében képet adjon az állatokról a sivatagtól, az őserdőn keresztül a tengerig. A már világhírű tudós 1878-ban hazánkban is járt. 1884. november 11-én halt meg hazájában. P. B. P.
