Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

November

November 8

'• ' Щ’п: ■ $ ■

A titokzatos X-suqarak

.

________- ;________

Ritka az olyan természettudományos fölfedezés, amelynek születési időpontját napra pontosan ismerjük. E ritka kivételek közé tartozik a röntgensugár. A würzburgi egyetem 50 éves fizikaprofesszora, Wilhelm Conrad Röntgen 1895. november 8-ról 9-re virradó éjjelen pillantotta meg először saját kezének „röntgenképét” a sugarak útjába helyezett, báriumplatincianürrel bevont ernyőn. A felismeréstől önmaga is meglepődve, lázas sietséggel vizsgálta az újfajta sugár áthatolóképességét különböző anyagokon. Papír, fa, sztaniollap nem jelentett akadályt, az üveg is csak akkor, ha ólomtartamú volt. „Másfél milliméter vastagságú ólom jóformán teljesen útját állja a sugárzásnak, és e tulajdonsága miatt gyakran alkalmazásba is vettem ...” — írja Röntgen legelső tanulmányában. A röntgenorvos ma is ólomkötényt és kesztyűt használ védelmük

A rejtélyes X-sugarak optikai tulajdonságait, viszszaverődését, törését Röntgen ugyan nem tudta kideríteni — ez csak 17 évvel később Lauénak (1. április 25-i cikkünket — A szerk.) sikerült —, számos más tulajdonságát azonban ő maga állapította meg, úgyhogy a későbbi kutatóknak már csak az ellenőrzés munkája maradt.

Röntgen a fizika egyéb területein is sokat dolgozott. Foglalkozott a gázok fajhőjével, a hőelektromos és

piezoelektromos jelenségekkel, a fény polarizációs síkjának mágneses elforgatásával, valamint a nyomásnak folyadékok optikai törésviszonyaira gyakorolt befolyásával. Valamennyi eredményét fölülmúlta azonban a röntgensugarak — vagy ahogyan ő nevezte és az angol nyelvterületen ma is nevezik: X-sugarak — felfedezése, amelyért 1901-ben a fizikai Nobeldíjjal tüntették ki. ő volt az első Nobel-díjas fizikus. Ekkor már a müncheni egyetem professzora volt. Húszévi oktatás után onnan vonult nyugalomba, és ott is halt meg 1923-ban.

Gyógyászati és ipari felhasználása mellett Röntgen felfedezésének az az egyik nagy jelentősége, hogy ösztönzést adott Becquerelnek (1. február 24-nél — A szerk.) új fluoreszkáló anyagok utáni kutatásra, s ez a radioaktivitás felfedezéséhez vezetett el. A Nobel - díj odaítélésekor azt is kiemelték, hogy röntgensugarakkal súlyos bőrbetegségeket eredményesen lehetett gyógyítani, így „Röntgen felfedezése az emberiségnek máris nagy nyereség”. Háromnegyed évszázada milliók igazolják, hogy valóban az.

S. 0.