Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Január

Január 22

A betütávíró

Samuel Morse, a távíró feltalálója eredetileg festő volt. A betűtávíró feltalálója, David Edward Hughes ugyancsak művész volt, zenei diplomát szerzett.

D. E. Hughes 1831-ben született Londonban, és 1900. január 22-én halt meg. Alig érte el hetedik évét, szülei kivándoroltak az Egyesült Államokba. A fiatal Hughes a bradstow-i kollégiumban végezte tanulmányait. Később ugyanott tanított. A természettudományok iránt érdeklődő tanár alig 25 éves volt, amikor bejelentette találmányát, a betűtávírót, amelyet Észak-Amerikában azonnal meg is valósítottak, majd

1867-ben Európában is bevezették.

A Hughes-rendszer működésének alapelve a következő. Mind az adó-, mind pedig a vevőkészülékben van egy forgó tengely, amelyek egymással szinkronban vannak. A vevőkészülékben forgó tengelyre szerelt kerék peremére ki vannak vésve az összes betűk és írásjelek. Forgás közben a kerék az egyik oldalról állandóan friss festéket kap, a másik oldalon viszont papírszalag fut kis távolságban a berendezéstől. A készülékben elektromágnes van, amely — a morzekészülékhez hasonlóan — egy-egy pillanatra odanyomja a papírszalagot a forgó betűkerékhez, s ilyenkor egy-egy betű lenyomódik. Az elektromágnes az áramot az adóberendezéstől kapja, vezetéken. Az adókészülékben minden betűnek egy-egy billentyű

felel meg (klaviatúra), s minden billentyű egy-egy rudacskát mozgat. Ezek a rudacskák kör alakban vannak elhelyezve, közvetlenül előttük forog a vevőkészülékkel együtt mozgó kiálló kar. Ha a billentyűt lenyomják, a megfelelő rudacska kiemelkedik. Amikor a forgókar mozgás közben elérkezik a kiemelkedő rudacskához, és érintkezik vele, záródik az áramkör. Ebben a pillanatban tehát a vevőkészülékben a megfelelő betű lenyomódik a papírszalagra.

Hughes e fontos találmánya után a telefon tökéletesítésén dolgozott, és szénmikrofont szerkesztett. Később a vezeték nélküli távíró eszméjével is foglalkozott. _ T