Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Október
Október 3 Amikor Mengyelejev periódusos rendszere alapján már fel lehetett becsülni a még ismeretlen elemek számát, és amikor ezek után a kémia és a fizika minden eszközével nyomoztak, s élete végéig büszke volt, áld csak egyet is megtalált — William Ramsay (1852. október 3.—1916) váratlanul egymás után négy olyan elemet fedezett fel, amely egyáltalán nem szerepelt a „tervezetben”, vagyis Mengyelejev táblázatában. Ott fedezte fel őket, ahol igazán senki sem gondolt volna még valami ismeretlen elemet: az ezerszer és tízezerszer megvizsgált levegőben. Lord Rayleigh angol kutató azt tapasztalta, hogy a levegőből kivont nitrogén sűrűsége mindig ötezreddel több, mint az ammóniából előállítotté. Kis szám az ötezred, de a tudományban az ilyenekre is ügyelni kell; néha nagy felfedezés születik egy kis eltérésből. Ramsaynak, olvasván a szaksajtóban e megfigyelést, eszébe jutott az a megfigyelés, amelyet több mint 100 évvel korábban tett Cavendish (1. október 10-i cikkünket — A szerk.). Megismételte kísérletét, és a levegő alkotóinak (nitrogénnek és oxigénnek) vegyülettó alakítása és ezek elnyeletése után neki is megmaradt az a bizonyos buborék, éppúgy, mint Cavendishnek. Ekkor a levegőt izzó réz felett vezette át, így megkötötte az oxigént, majd izzó magnéziummal a nitrogént. Valami ezután is maradt. Sokáig ismételte a műveletet, míg közel egy liter gáz összegyűlt. Azt színképelemzéssel megvizsgálta, és új elemnek találta! A többi ismert elemtől eltérően, ez az elem semmivel sem volt hajlandó reagálni. Ezért argonnak, lustának nevezte (1895). Néhány év múlva a közben kifejlesztett levegő-cseppfoly ósí tás és frakcionált desztillálás útján még három hasonló tulajdonságú elemi gázt talált — jóval kisebb mennyiségben — a levegőben: a neont, kriptont és a xenont. E gázokat a héliummal és a radioaktív radonnal (1. március 27-i cikkünket — A szerk.) gyűjtőnéven nemesgázoknak nevezik, ezzel jelképezvén, hogy nem vegyülnek, gőgösen csak magukban, elemi állapotban fordulnak elő. Azóta kiderült, hogy a nemesgázok vegyületeit is elő lehet állítani. Ma a nemesgázokat levegőből iparszerűen állítják elő. Legnagyobb felhasználójuk a világítástechnikai ipar („neoncsövek”). Sz. F.
