Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Szeptember
Szeptember 5 Szomszédok és rokonok emlékezetéből utólag rekonstruált adatok szerint, valószínűleg 1766. szeptember 5-én született John Dalton, a kémiai atomelmélet megalkotója. Szegény gyermek volt. Tehetsége korán megmutatkozott. Saját erejéből tanult, olyannyira, hogy tanítani hívták. Állítólag már 13 éves korában tanított a beteg tanító helyett faluja iskolájában. 1793-ban egy manchesteri kollégiumban tanított természettant. Közben tudományos kutatásokat folytatott, mégpedig igen sokoldalúan: meteorológia, fizika, kémia, orvostan egyaránt szerepelt érdeklődési körében. A fizikában, a gázok viselkedése területén két törvény máig is magán viseli nevét. Legfontosabb műve: atomelmélete. Az atomelmélet az ókorban született, a ХУТII. században újjáéledt. Attól kezdve általános volt az a nézet, hogy az anyag oszthatatlan legkisebb részekből, atomokból áll. Ezzel a spekulatív megállapítással azonban még nem jutott előbbre a tudomány, csak akkor, miután Dalton mennyiségi értelmezést adott neki. Szerinte minden egyes elem az illető elem legkisebb atomjaiból áll, s az atomok egyesülése képezi a vegyületek legkisebb részeit. A kémiai reakciókban megfigyelt súlyviszonyok tulajdonképpen tehát az abban részt vevő elemek atomjainak egymáshoz viszonyított súlyait tükrözik. Ez a viszonylagos súly, az atomsúly, tehát kísérletileg megállapítható, és kémiai számolásra alkalmas. Dalton, a hidrogénatom súlyát 1-nek fogadva el, igyekezett megállapítani a többi elem atomsúlyát. Nem volt ügyes kísérletező, számértékei hibásak voltak, de Berzelius és mások aztán hamarosan pontosabban megállapították őket. Ha Dalton atomelmélete ma már elméletileg nem is teljesen tartható, a kémiai számoláshoz az atomsúlyok még ma is nélkülözhetetlenek. Amikor a kollégium elköltözött a városból, Dalton nem ment vele. Manchesterben maradt, s magánórák adásából tartotta el magát, még akkor is, amikor Európa legtöbb tudományos akadémiájának már tagja volt. A színvakságot, orvosi nevén daltonizmust is ő fedezte fel. Saját magán. Szerényen élt, igaz, igényei sem voltak. Agglegény maradt. Hetente egyszer sörözni és tekézni járt, ez volt minden szenvedélye. 1844-ben halt meg. Sz. F.
