Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Augusztus
Augusztus 20 Egy világhírű párizsi magyar orvos „Az ön betegségére, Balzac úr, a legjobb gyógymód az, ha minden nap elsétál a Diadalívhez, és odamenet és visszajövet elfogyaszt egy-egy almát!” — mondotta Gruby Dávid emésztési zavarokkal küzdő híres betegének. Gruby a múlt század közepén már Párizs egyik leghíresebb orvosa volt. Betegei közé tartozott Balzac mellett többek között Dumas, Daudet, George Sand, Heine, Chopin, Liszt Ferenc, Munkácsy Mihály. Kezelte III. Napóleont, és még Amerikából is felkeresték a betegek, mert eredményeinek híre az óceánon is átszámyalt. 1808. augusztus 20-án született a Bácskában. Bécsben végezte az egyetemet, majd néhány évet Németországban töltött. 1840-ben telepedett le Párizsban. Ott a kutatással és a gyógyítással egyaránt foglalkozó orvos nevét hamar szárnyára vette a hír. Tudományos kutatásokat végzett a bőrgyógyászat területén, elsősorban a gombás betegségeket tanulmányozta. Több gombás betegség okozóját — például a csecsemőkorban gyakran előforduló szájpenészt — ő fedezte fel. 6 volt az első, akinek az emberi rühességet sikerült kutyára átoltania, ezzel is bizonyítva a betegség fertőző voltát. Mikroszkópján át bámulatos pontossággal figyelte meg és rajzolta le a kórokozókat, és maga szerkesztette készülékével elsőként készített mikroszkópos fényképfelvételeket. Betegei valósággal rajongtak érte. A szegény betegeket ingyen kezelte, még gyógyszerrel is ellátta őket, de a gazdagoktól busás tisztolotdíjat kért. Vagyonos ember lett. Vagyonának egy részét emberbaráti célokra fordította. Az 1871-es Párizsi Kommün idején házában 40 ágyas kórházat rendezett be, ahol ingyen kezelte a sebesülteket, betegeket. A francia Vöröskereszt egyik előharcosa és megalapítója volt. Hazájáról sohasem feledkezett meg; pénzt, mikroszkópokat küldött a hazai intézményeknek. Egy magyar orvos, aki a század közepén Párizsban meglátogatta (Gruby háza mindig nyitva állt honfitársai előtt), így írt róla: „Gruby büszke magyarságára, szereti földijeit, akik Párizsban felkeresik. Szívesen tanít. Mint orvos, a legnemesebb, a legönzetlenebb módon fáradozik a szegények érdekében ... Mikroszkópos felfedezései a Francia Tudományos Akadémia által is megbecsültek.” Markusovszky Lajos (1. április 21-i cikkünket — A szer le.), Korányi Frigyes és a magyar orvostudomány más nagyjai is felkeresték, és lelkes hangon számoltak be Gruby munkájáról, gyógyító módszereiről. Gruby jól ismerte és sikerrel alkalmazta a gyógyszeres kezelést, de nagy súlyt helyezett az étrendre, az egészséges életmódra — amint azt Balzac esetében is tette. Hosszú, eredményes pályafutás után 1898-ban, 90 éves korában hunyt el. Sz. 8.
