Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Augusztus
Augusztus 21 Az elégési létra 1816. augusztus 21-én született Strasbourgban Charles Qerhadt. Vegyészeiét tanult, mert apjának ólomfestékgyára volt, az várt volna rá. A fiatalembernek azonban nem tetszett a kereskedelem, a tudomány vonzotta, összeveszett apjával; Párizsba ment, vállalva a kitagadást. Bejutott a kor jeles kémikusának, Chevreulnek a laboratóriumába. Dolgozott, írt, fordított, így tartotta el magát. Késó'bb a montpelüer-i egyetemre került. Gerhadt érdekes kémiai elméletet alkotott. Megpróbálta rendszerezni a szerves vegyületeket (1. július 31-i cikkünket — A szerk.), mégpedig teljesen mechanikusan; aszerint, hogy hány szénatomot tartalmaznak. így olyan rendszert nyert, amelyben legalul voltak a legegyszerűbb vegyületek, s egyre magasabban a bonyolultabbak — mint mondotta; úgy, mint a létra. A vegyület összetétele ismeretében mindenki megtalálja a megfelelő létrafokot. A bonyolult vegyület egyszerűbbé ég el, s így lejjebb kerül a létrán. Ez az „elégési létra”. Később a szerves típuselmélet megalkotásában is szerepe volt, mely a fejlődés „létráján” az utolsó előtti létrafok volt a szerkezetelmélet előtt. Négy típusba sorolta a szerves vegyületeket: a szervetlen vegyületekhez való formai hasonlóság alapján a víz, az ammónia, a hidrogén és a sósav típusba. Ily módon megkönnyítette a szerves vegyületek „dzsungelében” a tájékozódást. Gerhadtnak többet köszön a tudomány, mint amennyi elismerésben része lett. Felfedezte a homológ sorok törvényét, és javasolta az atomsúlyok pontosabb megállapítását is. Szerkezetelméleti kérdésekben ellentétbe került Dumas-val, a neves francia kémikussal, Dumas pedig történetesen közoktatási miniszter is volt. A kémikus Dumas neheztelését a miniszter Dumas lépten-nyomon éreztette, olyannyira, hogy Gerhadt le is mondott állásáról, visszatért Strasbourgba, s magánlaboratóriumot nyitott. Nem sokáig. Negyvenéves volt csupán, mikor a tüdőbaj elvitte. Kora egyik legtehetségesebb kémikusa volt. Sz. F.
