Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Augusztus

Augusztus 18 A sztratoszférából a tenger mélyére 1932. augusztus 18-án világrekord született. Auguste Piccard svájci professzor léggömbjével 16 900 m ma­gasságra emelkedett. Alig három hónapja harsogták a világlapok a szenzációt: „Ember a sztratoszférá­ban”, s az FNRS jelű léggömb újra rekordot állított fel. . . 17 évvel késó'bb „Meghódítják a csend világát” címmel írtak róla újból sokat a lapok, amikor FNRS-2 jelzésű batiszkáfjával a tenger mélységének felkuta­tására vállalkozott. Az olvasóban joggal merült fel a kérdés; hogyan jutott eszébe a professzornak, akit a magaslégkör kutatójának „könyveltek” el a világon, hogy a tenger mélyén folytassa kutatásait ? Ezt kérdezték az újság­írók is, a nagy tudóstól első sikeres mélytengeri útja után. Azóta is sokszor válaszolt erre a kérdésre, és mindig azonos értelemben: „Bár a batiszkáf és a szabad léggömb más-más közegben mozog és célja is homlokegyenest ellenkező, az alkalmazott elv azonos. Az arkhimédészi elvről van szó. Ha a folyadékba mártott test súlya kisebb, mint a térfogatának megfelelő mennyiségű folyadék súlya, a test emelkedik. Ha viszont nagyobb, vagyis a szó­ban forgó test nehezebb, mint az általa kiszorított folyadék, úgy a test süllyed. A ballon a levegőben mozog. Előbb felemelkedik, majd leszáll. A batiszkáf a vízben mozog. A felszínről indulva, előbb leszáll a mélybe, majd felemelkedik. A léggömb azért emel­kedik fel, mert a környező levegőnél könnyebb gázzal (melegített levegő, világítógáz, hidrogén, hélium) töl­tik meg. Burkolata így elég nagy térfogatot nyer, hogy hordozza a reá függesztett gondola súlyát. Ugyanilyen módon — legalábbis elvileg — a batiszkáf is könnyebb, mint a víz. A könnyű anyaggal megtöl­tött úszókat fenntartja a reá függesztett légmentesen zárt gömb.” (A léghajó FNRS jelét is érdemes feloldani. E jel a Tudományos Kutatások Belga Nemzeti Alapjának — Fonds National Beige de la Recherche Scienti­­fique — rövidítése. E szerv, amely a mi Tudományos Akadémiánknak felel meg, finanszírozta Piccard kí­sérleteit.) Auguste Piccard professzor sztratoszféra ballonja megnyitotta az utat „felfelé”, batiszkáfja meghódí­totta a mélytenger világát, a csend birodalmát. El­érte hát élete célját, amelyet így fogalmazott meg: „Űj tájakat felfedezni, megmászni a legmagasabb csúcsokat, bejárni a világűr addig ismeretlen távla­tait, bevilágítani az örök sötétség honába — ezek azok a feladatok, amelyekért érdemes élni!” 78 éves volt, amikor 1962-ben megtért az örök „csend birodalmába”. Kutatásait fia, Jacques foly­tatta, ő szállt le a Csendes-óceán legmélyebb pont­jára, 11 300 méter mélységbe. P. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom