Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Július
július 6 A veszettség legyőzése 1885-ben Louis Pasteur francia vegyész már a francia tudomány büszkesége, világhírű tudós, 1867-től a Sorbonne tanára volt. Csaknem három évtizeddel korábban fedezte föl, hogy az erjedést egysejtű gombák okozzák, és éppen húsz éve oldotta meg a bor és a sör „gyógyítását”: felmelegítéssel elpusztította a bennük élő és szaporodó erjesztő gombákat. (Ez az eljárás a pasztörizálás. Ezzel kapcsolatban felhívjuk olvasóink figyelmét július 23-i cikkünkre — A szerk.) Sok jelentős felfedezése közül is kiemelkedik a lépfene és a baromfikolera ellen készített oltóanyag, amelyek az állattenyésztésnek jelentettek felbecsülhetetlen hasznot. Emellett sztereokémiái kutatásai is rendkívül jelentősek voltak. „Pasteur — mondották — egymaga több hasznot hajtott Franciaországnak, mint amennyibe az 1871-es (a poroszok elleni elvesztett) háború került.” A 80-as évek elejétől egy félelmetes, embert és állatot egyaránt pusztító betegség legyőzésén fáradozott. Ez a betegség a veszettség volt. A veszett állatok harapásától minden országban ezrével haltak meg rettenetes kínok közepette az emberek, mert ellene nem volt orvosság. Pasteur néhány évig tartó fáradhatatlan munkával oltóanyagot készített a veszettség ellen. Állatokon már sikerrel próbálta, de hogy az embert is megvédi, ebben még maga sem bízott. .. És ekkor, 1885. július 6-án egy kétségbeesett anya elhozta hozzá kilencéves kisfiát, akit két nappal azelőtt 14 helyen mart össze egy veszett kutya. Pasteur — aki nem volt orvos, hanom vegyész — habozott. Két orvosprofesszor azonban — ismerve az állatkísérletek eredményét — biztatta: nem kockáztat semmit, mert a kisfiú olyan súlyos állapotban van máris, hogy oltás nélkül bizonyosan meghal. így oltotta be Pasteur ezen a napon Joseph Meistert. A kisfiú megmenekült, és az ő nevét is megörökítette az orvostörténelem. 1889-ben Párizsban orvostudományi intézetet alapítottak, amelyet Pasteurről neveztek el. Itt folytatta kutatásait 1895-ben bekövetkezett haláláig. Tetemét is ebben az épületben helyezték örök nyugalomra. Sz. S.