Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Június
Június 4 ж ,4f8g 4p fj-’УХЩ:- >.&>V . • * • . •' ■ >&#&£*•£*Г '• л KWI ,.л ИЙш • ч; у1 ír< Ж Meglátni a láthatatlanul parányit — az emberiség régi vágya. Már Ninivének, az asszír birodalom i. e. 600 körül feldúlt fővárosának romjai között is találtak nagyítót. Egyiptomi leletek közül is kerültek elő lencse alakú leletek. Ám az első mikroszkópot csak 1600 körül készítették el Zacharias és Hans Jansen middelburgi szemüvegcsiszolók. Ezt természetesen tudományos kutatásokban még nem lehetett használni. Ilyen célokra megfelelő készüléket az ugyancsak holland Anton Leuwenhoek készített először. A fénysugárral működő mikroszkóppal 2000-szeres nagyítás érhető el. A fejlődés következő lépcsőfoka az ultramikroszkóp volt, amelyet Richard Zsigmondy szerkesztett meg 1903-ban. A mikroszkóp fejlődéstörténetében jelentős dátum 1932. június 4. E napon jelentették be Berlinben Borries és Ruska találmányát: az elektronmikroszkópot. Lényege: a vizsgálandó tárgyakat nem fénysugárral, hanem elektronnyalábbal világítják át. Az elektronmikroszkópnál az elektron-,,sugár” úgy viselkedik, mint a lencsén áthaladó fénysugár, s világító festékkel bevont lapra vetítve megjelenik a megnagyított kép — de üveglencse helyett mágneses térrel gyűjtik össze az elektronsugarakat egy pontba. Az elektronmikroszkóppal elméletileg egymilliószor fényforrás * / i kondenzor tárgy lencse < figyelő ablak vefUett kép kálód anód kondenzor tárgy tárgytartó mágneses tárgylencse паду/toti kép mágneses veliló'/encse légriikitó/ioz világi tó ernyő A fény- és az elektronmikroszkóp keresztmetszete. Jól láthatók a működési elvek párhuzamosságai akkora nagyítást lehetett elérni, mint a fénymikroszkóppal. Philadelphiában 1968-ban már ötmilliószoros nagyítást értek el. P. J.
