Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Június
június 5 Melyik volt az első Magyarországon nyomtatott könyv? A Chronica Hungarorum záró sorai szerint „bevégezte Hess András Budán az 1473. esztendő pünkösd előtti szombatján”. A latin nyelvű Budai Krónika — mert ezen a néven is emlegetik — mindössze kilenc példányban maradt korunkra. Könyvtárak páncélszekrényeiben őrzik. Hessről teret neveztek el Buda várában. Itt, a hajdani Ötvösök utcájában állott Karai László budai prépost, magyar alkancellár háza, amely, egyes feltevések szerint, otthont adhatott az első Magyarországon dolgozó nyomdásznak. Karai 1470-ben, Mátyás király diplomáciai megbízottjaként érkezett Rómába, és ott ismerkedett meg alaposabban az új művészettel: a könyvnyomtatással. Módja volt rá bőven, Íriszen legalább 150 műhely dolgozott akkor, annyi, hogy túltermelés mutatkozott, sok könyv raktáron maradt, nem egy vállalkozás csődbe jutott. Mátyás király budai udvarának híre, tudós kapcsolatai, könyvtárának, a Corvinának országhatárokon átsugárzó fénye, de elképzelhető, hogy Karai egyenes meghívása is közrejátszott abban, hogy a Lauer-féle nyomda egyik nyomtatólegénye, Andreas Hess Buda felé vette útját. 1472 tavaszán betűöntő műszerével és némi betűkészlettel beállított Karai budai portájára. A fogadtatásról tanúskodik a Budai Krónika Karaihoz címzett ajánlása: „A Te támogatásod nélkül a munkát, melyre vállalkoztam, sem megkezdeni, sem befejezni nem tudtam volna.” A papír magyar papírmalomban készült, a nyomtató sajtót budai mester ácsolta össze, munkatársait: két szedőt, hat nyomtatót, egy festékkeverőt valószínűleg Budán válogatta össze és képezte ki műhelye számára. A kinyomtatásra kerülő kéziratot a budai minorita kolostor könyvtárából kapta kölcsön. A Budai minorita krónika is korábbi művekre támaszkodik. Ezt egészítette ki azután Mátyás uralkodásának történetével az 1467. esztendőig. A sajtó alól valamivel több, mint 400 példány kerülhetett ki, és egy kötet másfél aranyforintba kerülhetett. Hess András budavári nyomdája időben megelőzte Hollandia (1473), Spanyolország (1474) és Anglia (1476) műhelyeit. Nem változtat ezen a tényen az sem, hogy ősnyomdászunk tevékenysége, nem sokkal a Chronica megjelenése után, máig ismeretlen okok következtében megszűnt. B. P.
