Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Április
Április 14 A Nap körül ellipszis alakú pályán keringő Föld közepes távolságát, a pályaellipszis fél nagytengelyét csillagászati egységnek nevezzük. Ennek ismerete a tudomány számára rendkívül fontos, mert végeredményben a más naprendszerbeli égitestek számára, sűrűségére stb. kapott adataink pontossága is a Föld—Nap távolság pontosságától függ. 1720-ban Selmecbányán született, és 1792. április 14-én halt meg Hell Miksa jezsuita szerzetes, csillagász. Munkásságának legjelentősebb fejezete az 1769- ben a magas északon fekvő lappföldi Yardé-szigeti expedíció volt. Ebben az évben a Vénusz bolygó a Földről nézve elvonult a Nap korongja előtt. Ebben a korban ez a jelenség nyújtotta a legtöbb reményt a Föld—Nap távolság meghatározására. A korábbi mérésekből a Föld és a Nap távolsága 130—140 millió km-nek adódott, s emiatt a Hell Miksa által számított 151,2 millió km-t túlságosan nagynak találták. Akadtak, akik az egész mérési eljárást gyanakvással fogadták. A tények azonban Hellnek adtak igazat: a vardoi mérések bebizonyították, hogy eredménye a kor lehetőségeihez mérten a legpontosabb volt. (A mai elfogadott és sokféle módszerrel ellenőrzött érték 149,6 millió km.) A vardoi expedíción Sajnovies Jánossal, szerzetestársával együtt vett részt, együtt tanulmányozták és mutatták Id a magyarok és lappok nyelvi rokonságát. Sajnovies azután Hell Miksa buzdítására könyvet is írt a két nyelv azonos eredetéről, s ezzel a munkájával az összehasonlító nyelvészet egyik megalapítója lett. Hell Miksa a bécsi egyetem tanára és csillagdájának vezetőjeként jelentős szerepet vállalt a nagyszombati, a kolozsvári, a gyulafehérvári és az egri csillagvizsgáló létrehozásában. Ma már sokkal tökéletesebb eljárások állnak a tudomány rendelkezésére a csillagászati alaptávolság meghatározására, mint az ő korában. Ezek között jelentős szerepet töltött be az Eros nevű, a Földet megközelítő kisbolygó, az újabb időben pedig a Vénuszra irányított és onnan visszaverődött radarhullámok minden eddiginél pontosabb távolságmérési eljárást adtak kezünkbe. E pontosság nélkül az űrkutatás számos vállalkozása elképzelhetetlen lenne. K.Oy.
