Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)

II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840

A civilizációs és kulturális célokat egyaránt és egyszerre szolgáló papírnak 423 éves írott és egyúttal tárgyi emléke is. Megérdemli, hogy kissé bővebben foglalkozzunk vele. Nagysága 172 X 220 mm, tehát fél konc, vagyis egynegyed ív. Egyik oldala ívszél, a másik hármat Bornemissza ollóval kissé szabálytalanul körülvágta. Sárgásfehér színű, nem különbözik a többi korabeli iratok színétől. Nincs olajjal átitatva. Vastag — kb. 0,2 mm —, 100 g/m2, rugalmas, felülete sima, gyűrődése

5. Bornemissza levelének az „ablakpapírra” vonatkozó részlete. 1538.

— az írásból világosan megállapítható — megírása utáni. A tintát jól fogta, tehát a felületi enyvezésen változás nem tapasztalható. Nyilvánvalóan — s a felhasználás kelte (március) is ezt mutatja — belső, esetleg az időjárással közvetlenül nem érintkező ablakról szedhette le Bornemissza. A papír átvilágítása egyenletes, rostcsomó nem látható. 7 db. 0,2 mm átmérőjű merevítő 35 mm-ként, 475 db — 25/10 mm — 0,2 mm átmérőjű bordázat 0,2 mm-ként. В szita. Vízjel — huzalátmérő 0,2 mm —, jobbról (ívszél) 117, balról 62, fentről 30, lentről 90 mm-re: hatágú csillagon függő, körbezárt horgony. Itáliai papír, s így valószínűleg brassói kereskedő szállíthatta.

Az akadályoztatott kereskedelem, ha egyenlőtlenül is, de azért kielégítette egy ideig még papírszükségletünket. Általában, mert a helyi

70