Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)

II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840

malmok miatt nem lehet újat építeni. Van, amelyik felsorolja a környék papírmalmait, s kijelenti, hogy több nem kell. A 43-ból csak 4 tesz konkrét javaslatot. A nyersanyag kérdésre azonban majd mindegyik válaszol.75 A kamara felküldött válasza csak összesíthet: a postapapír készítéséhez szükséges finom lenvászonrongy nincs elegendő mennyiségben, de közön­ségesebb papír számára van megfelelő nyersanyag, és a diósgyőri uradal­mat találja a legmegfelelőbbnek papírmalom építésére.76 A leiratban papírmalmok építéséről volt szó, javaslatot alsó szinten 43 lehetőség közül 4-re, közép szinten 1-re tettek. Az uralkodó elhatározta a diósgyőri papírmalom megalapítását, és megfelelő szakembert kereste­tett ennek a végrehajtására. A csehországi niederleiteri papírkészítőt, Altman Ernőt találták megfelelőnek,77 és 1771. április 27-én le is szerző­dött vele az udvari kamara 1 Ft 30 kr napidíjban, ami azonnal járt neki, és az útiköltség megtérítésében. Altmant csak 1772. május 25-én indították útnak Diósgyőrbe — elméletileg, mert az útirendelvényt csak december 17-én kapta meg, és 1773. januárjában érkezett oda,78 de mint tudjuk, hiába, az alapítási kísérlet nem sikerült.79 A sikertelenség oka a megvál­tozott iparpolitika volt. 1773-ban már a negatív irányvonal érvényesült. Az idézett cikkben felhozott indokokon kívül a végső döntést ez adta meg. — Az említett ellenkező irányú rendelkezések találkozásának ez a papír­ipari példája. — Altmant hazarendelték, és az év május 31-én befejezte kiküldetését, mely 1025 forintjába került a kamarának.80 1770—74-ben a magyarországi papíráruk vámjáról intézkedik az udvar.81 Erdélyben, javítva a korábbi rendeletet, még 1786-ban is: 5 csoportban 17 féle papír behozatali vámja 4 krajcártól 2 forintig, kiviteli vámja krajcártól 2 krajcárig terjedt. A rendeletet Ausztriában néhány nappal korábban vezették be.82 1789-ben a nagy nyomópapír új tarifáját állapítják meg,83 viszont 1792-ben az egyik hollandi papírfajtának, az ún. legyezőpapírnak 2 forintos behozatali vámját rizsmánként 1 forintra szállítják le.84 1784-ben Ausztriában és az örökös tartományokban bevezetik a pecsétes hivatali papír (iratok) kötelező használatát, valamint a kártya és a naptár kötelező lepecsételését, pontos kimutatással: melyiknek melyik fajtájára melyik tartományban hány forintot vagy krajcárt kell befizetni.85 A következő évben ezen közvetett adó végrehajtásának ellenőrzését ren­delik el.86 További végrehajtási intézkedések: 1788-ban, 1796-ban, 1802- ben, 1807-ben.87 II. József 1782-ben az 1756-os személyi rendeletet — a technológiait nem ! — megküldi a helytartótanácsnak azzal, hogy annak betartására gondja legyen. Ez tovább küldte hasonló felhívással, és ezzel az ügy le-60

Next

/
Oldalképek
Tartalom