Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
A papír mértéke e korszakban hazánkban az ív és többszöröse volt. Súlyra csak a lemezpapírt árulták, bár a darabszám itt is előfordul. Az általános kereskedelmi mérték kis tételnél a konc, a nagynál a rizsma, ritkábban a bála volt. Váltószámaikat az előző fejezetben láttuk. Ezt a mértékrendszert az araboktól vették át az európai papírkészítők, de részben más váltószámokat alkottak. 1 bála 10 rizsma volt, 1 rizsma 20 konc, de a konc már nem volt egyforma. Kezdetben átvették az arab váltószámot: 25 ív = 1 konc (de az araboknál 5 konc volt 1 rizsma !). A 14. század végén is ennyi volt, vagyis 1 rizsma = 500 ív.587 Gutenberg találmánya után ez a váltószám megmaradt a nyomópapírnál: 25 ív = 1 konc. Az írópapírnál ellenben — mert ez valamivel vastagabb volt — 24 ív lett 1 konc, és így 1 rizsma = 480 ív. A 15. század végén már e kétféle konccal mérnek. És így maradt a korszak végéig. — Hazánkban is ez a helyzet a korszak elején,588 és nem változott még 1866-ban sem.58® A hazai laikus gyakorlat a koncot általában könyvnek, ritkábban füzetnek, a rizsmát pedig kötésnek is nevezte. Persze kivétel mindig van, ami csak akkor bosszantó, ha a vásárolt mennyiséget akarja az ember megállapítani. A súly. A korszerű papírgyártás termékeit négyzetméter súlyuk szerint különbözteti meg. Azelőtt más volt a helyzet. A kézi lapképzésnél ilyen kis egységgel nem dolgozhattak, hisz lehetetlen volt teljesen egyforma íveket készíteni. Nagyobb egységet használtak, a rizsmát. A rizsmasúlyt az európai gyakorlatban már a 14. században előírták.590 Később is, így a minket érdeklő 1754. évi osztrák technológiai rendelet is.591 Hazánkban nem volt kötelező a megadott rizsmasúlyok betartása, de a gyakorlat kialakított egy bizonyos, két értékhatár között ingadozó rizsmasúlyt — mint a kézi lapképzés természetes következményét —, ami alacsonyabb volt, mint az 1754-es rendeleté. A rendelet szerint — a ritkábban készült nagy alakú (regál stb.) papíroktól eltekintve — az átlagos rizsmasúly 8 kg (azokkal együtt 11 kg), méréseink 592 szerint pedig a 18. század átlagos rizsmasúlya — felkerekítve — 7 kg. A 16—17. században 5 kg, a 19. század elején 6 kg, így a korszak átlagos rizsmasúlya 6 kg. (Külföldön 5,25 kg-t számítanak.) 59S Utólagos számítással és méréssel a négyzetméter-súlyt is meg tudjuk állapítani. Alkalmunk van arra is, hogy az 1754-es rendelet néhány papírfajtájának átszámított g/m2 súlyát594 az 1784-ben udvari hivatalok papírellátására beadott hazai 595 és osztrák 596 minta papírjainak súlyával összevessük. Ennek eredménye a rendelet — hazai — osztrák adatok sorrendjében így alakul: nagy koncept: 87—71 — 72 g/m2, kis kancelláriai: 80—65—88 g/m2, kis médián: 122—67—115 g/m2, nagy médián: 255
