Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
1836-ban és 1838-ban megújítottat is, mert a „hazai rongyoknak az Őfelsége birodalmán kívüli külföldre vitelét megtiltó kerülő rendelés az illető törvényhatóságnál most is maga erejében lenni tudatik”.510 57. A lékai papírmalom rongygyűjtőjének szerződéslevele. 1754. A rongy begyűjtésének módja idők folyamán változott. Eleinte, míg kevés malom működött, a papírkészítő maga bajlódott vele: közhírré tétette, vagyis kidoboltatta vásárlási szándékát, és időszaki megbízottakat alkalmazott. E megbízásból alakult aztán ki a rongyszedő foglalkozás, amikor papírmalmaink megsokasodva, ez megélhetési lehetőséget adott. A 18. század közepéig „kétlakian” foglalkoztak a rongyszedéssel a malom környéki nincstelen, házatlan és házas zsellérek, de még telkes 233
