Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)
1. A szénkémia fejlődése hazánkban a felszabadulásig
ságának csak egy részét — műegyetemi vizsgálatait, szakvéleményeit, kísérleteit — említettük. További értékes kutatásairól külön emlékezünk meg. A Kémiai Technológia Tanszék tanársegédei és adjunktusai közül megemlítjük Retezár ÁRPÁDot — később a Veszprémi Vegyipari Egyetem Ásványolaj-és Széntechnológiai Tanszékének vezetőjét —, aki Varga professzor szénkátrány-hidrogénezési kísérleteinél működött közre. Retezár Árpád Almási LAJOSsal együtt értékes tüzeléstechnikai kísérleteket végzett a Tanszéken, a magyarországi szenek elégetésének lehetséges hatásfokát vizsgálva adott tüzelőszerkezetben. A Tanszék jeles kutatói voltak de. Erdély Sándor, dr. Almási Lajos, dr. Makray Imre, dr. Szeszich Lajos, akik Varga József professzor irányításával a szeneknek és kátrányoknak hidrogénezéssel történő benzinné alakítására folytattak nemzetközileg elismert kutatásokat. E munkáról Varga professzor munkásságánál emlékezünk meg. E fejezetben említjük meg Erdély Sándor és Álmási Lajos munkáját a krakk- és svélbenzin kénsavas és folyékony kén-dioxidos finomítására vonatkozóan [13], továbbá néhány műszaki doktori dolgozatot. Makray Imre doktori értekezésének címe Tanulmány egyik eocén szenünk hidrogénezéséről [104]. Almási Lajos doktori értekezését Kátrányolaj párlattal végzett szénhidrogénezés vizsgálata címmel nyújtotta be [1]. Szeszich Lajos — bár munkáját a Holzverkohlungsindustrie laboratóriumában végezte, de Varga professzor irányítása mellett — Kátrány elbontás és hidrogénezés kénezett acélfalú és alumíniummal bélelt autoklávban címmel készítette [202], és Műegyetemünkön nyújtotta be. Megemlítjük még, hogy a Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai között jelent meg 1942-ben dr. Erdély Sándor munkája Barnaszenek vegyi feldolgozása címmel [14]. A naftalinnak tetralinná és dekalinná történő hidrogénezését a Tanszéken dr. Varga József irányítása mellett dr. Nyúl Gyula — később műegyetemi intézeti tanár és tanszékvezető helyettes — valamint dr. Almási Lajos végezte. 1932-től 1939-ig jelentős kutatásokat végzett a Tanszéken dr. Bognár Aurél, aki a szelén-hidrogén szerepét tanulmányozta a hidrogénezésnél. Ugyancsak az ő neve'hez fűződik, hogy dr. Varga JózSEFfel együtt elemi kénből és metánból nagynyomáson 440° C feletti hőmérsékletnél kidolgozták a szénkéneg előállítását [226], amely külföldön is jelentős érdeklődést keltett. Foglalkozott Bognár metánnak szén-monoxiddá és hidrogénné történő katalitikus konverziójával is nagy gázsebességek mellett levegő, ill. oxigén alkalmazásával, továbbá propán-bután oxidációs hőbontásával is. Műszaki doktori értekezésének címe Széntartalmú anyagok hidrogénezése oldószerek jelenlétében [5]. Ennél a fejezetrésznél említjük meg dr. Gärtner Károly — későbbi műegyetemi címzetes nyilvános rendkívüli tanár — doktori értekezését a szenek öngyúlásáról, a faszén és néhány hazai ásványi, különösen barnaszén gyúláshőmérsékletének meghatározásáról, amely munka ugyan a Műegyetem Általános Kémiai Tanszékén készült, de dr. Ilosvay Lajos professzoron kívül a munkát a Kémiai Technológia Tanszék vezetője, Varga professzor is érdeklődéssel kísérte és támogatta [41 — 42]. 38
