Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)
1. A szénkémia fejlődése hazánkban a felszabadulásig
zásokat mutatnak. Ezeket, a jövő Magyarország vegyiiparára nézve annyira fontos nyersanyagokat, nálunk még távolról sem értékelik kellőképpen, s nem egyszer csak tüzelésre használják. Keletkezésük körülményeinek és alkotórészeik összetételének rendszeres felkutatása hosszú, beható vizsgálatokat kíván. Csak kis lépést teszünk ezen az úton, amidőn kenőolajoknak destruktív megbontására vonatkozó kísérleteinket leírjuk, és néhány adatot közlünk az aromás szénhydrogének pyrogenetikus keletkezésének régen ismert és sokat vitatott kérdéséhez.” Szénhidrogénkémiai szempontból dolgozatuk értékes adatokat tartalmaz egyes olajok hőbontására vonatkozóan. Az időrendben őt követő db. Varga József professzor munkásságáról könyvünk külön fejezeteként számolunk be, néhány munkatársának tanszéki tevékenységét azonban itt, ill. itt is megemlítjük. Móry Béla — a hazai szénkémiai kutatások egyik kiemelkedő egyénisége — 1920-tól 1924-ig mint tanársegéd, majd mint adjunktus működött a Tanszéken, és számos dolgozatban, szakvéleményben számolt be szénkémiai és technológiai munkásságáról. A generátorgáz fűtőértékének változása a benzin és kátrány kivonásával című dolgozatában két kísérletsorozatról számol be [107]. A nagybányai szénből Martin-kemencék fűtésére előállított gázból a generátorgáz lehűtésekor a víz és a kátrány kicsapódott, ellenben a benzin és minimális mennyiségű kátránygőz a gázban maradt. A másik kísérletsorozatnál a generátorgázt lehűtve, a vizet és kátrányt teljesen eltávolította, a benzineket pedig, s a kén egy részét aktívszenes adszorpcióval teljesen elnyelette, úgyhogy ebben az esetben teljesen kátrány- és benzinmentes gázt kapott. Azon kísérleteknél, ahol a benzint is kivonta, az eredetileg 1242 kalória fűtőértékű gáz fűtőértéke 1175 kalóriára csökkent. Kísérletei és számításai útján megállapította, hogy a benzin hasznos kivonása csak minimálisan csökkenti a gáz fűtőértékét, és nem veszélyezteti kohászati felhasználását [107]. Értékes munkásságot igazol az a szakvéleménye, amelyet 1923. július 16-án mint műegyetemi adjunktus ad a Dunagőzhajózási Társaság pécsbányatelepi igazgatóságának a hazai szeneink értékes melléktermékekkel kapcsolatos feldolgozására vonatkozó kutatásairól [108]. Eljárást dolgozott ki szenek aktiválására [110], kén kinyerésére dús kénhidrogéntartalmú gázokból [111], s foglalkozott a tőzeg szárításával és hrikettezésével is [109]; igen alapos munkát végzett a magyarországi szenek kis hőmérsékleten való lepárlás útján történő kémiai feldolgozására vonatkozóan [112]. A Chemische Rundschauban cikket közölt A svélezés kilátásai Magyarországon címmel [118]. A Concordia Bánya RT részére a szendrői lignitet vizsgálta, és szakvéleményezte a kémiai nagyipari feldolgozás szempontjából [113]. Szakértői véleményében értékes kishőmérsékletű szénlepárlási vizsgálati eredményeket közölt. A Magyar Mérnök és Építész Egylet közleményeiben jelent meg egyik tanulmánya Aceton előállítása hazai szenekből [114], másik munkája A szenek átalakítása olajokká és a Bergin eljárás [115] címmel. Foglalkozott a magyarországi szénpalák értékesítésével is [116]. Jelentős munkája a Magyarország szeneinek chemiai feldolgozása című műve, amelynek előszavát 1925 januárjában keltezi [117]. Fentiekben Móry Béla munkás37