Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)
4. Szebényi Imre: Dr. Varga József (1890–1956)
fenol hidrogénezését gátolja. Szelénvegyületek nyomainak jelenléte ugyancsak gátolja a fenolok átalakítását. Megfigyelték továbbá, hogy a Grozni-i nyersolaj desztillációs maradékának hidrogénezéssel történő' átalakítására a szelén-hidrogén jelenléte kevésbé előnyös, mint a kén-hidrogéné. E munkára J. B. Kapó port is hivatkozik „Mesterséges folyékony üzemanyagok gyártása” című könvvében,* és H. H. Storch is kitért rá a H. H. 1 iiOWRY szerkesztésében megjelent Chemistry of coal utilization (p. 1765) című könyvében (38. fejezet: H. H. Storch: Hydrogenation of coal and tar).** Varga professzor szén- és kátránykémiai munkásságának teljes ismertetése meghaladja könyvünk kereteit. Ezért e téren még csak egy, Hazai szenek oldószeres feltárása című munkáját ismertetjük, amelyet Szűcs Miklós adjunktussal együtt készített [71]. Kísérleteik során meghatározták a komlói, dorogi, tatai és sajószentpéteri szén bomlási hőmérsékletét. A komlói szénnél 370° C, a tatai szénnél 225° C, a doroginál 284° C, a sajószenpéterinél 255° C-os bomlási hőmérsékletet találtak. Tetralinos feltárásnál a hamumentes szénanyagnak komlói szénnel 84,1%-át (450° C-on), a tatai szénnél 94,2%-át (430° C-on), dorogi szénnél 95,1%-át (430 °C-on) és sajószentpéteri szénnél 92,2%-át (390° C-on) tudták oldhatóvá tenni. Krezolos extrakcióval a komlói szénnek 52,0%-a (420° C-on), a tatainak 41,6%-a (400° C-on), a dorogi szénnek pedig 62,5%-a (360° C-on) volt feltárható a hamumentes szénanyagra vonatkoztatva. Varga József és Szűcs Miklós a krezolnál minden esetben hatásosabb oldószernek találta a tetralint, amely összefügg a nagyobb hőmérsékleten naftalinra és hidrogénre történő bomlásával és az ilyenkor végbemenő hidrogénezéssel. A tetralinos feltárás hőmérséklet-optimumát a dorogi szénnel azonosnak, a többi vizsgált szénnél pedig nagyobbnak találták, mint a krezolos feltárás legnagyobb feltárást szolgáltató hőmérséklete. Mind a tetralinos, mind a krezolos feltárások hőmérséklet-optimumát nagyobbnak találták, mint az illető szén bomlási hőmérsékletét. Ezt a körülményt több egymás után végbemenő rész-feltárási folyamattal magyarázzák, és megállapították, hogy a legnagyobb feltárást szolgáltató hőmérséklet a végső maradékszén bomlási hőmérsékletével megegyező érték. Megállapították, hogy ha kevesebb oldószert alkalmaznak a feltáráshoz, akkor csak nagyobb hőmérsékleten kapnak a több oldószert felhasználó feltárásnál jelentősen kisebb feltárási hányadot. Tetralin és krezol különböző arányú elegyével végzett kísérleteik arról tanúskodtak, hogy a 40%-nál nem több krezolt tartalmazó tetralin— krezol elegynek az oldóhatása gyakorlatilag ugyanolyan, mint a tiszta tetraliné. 30%-nál nem nagyobb tetralin-tartalmú oldószerelegynek nem * J. B. Rapoport: Mesterséges folyékony üzemanyagok gyártása. Nehézipari Kiadó. Budapest 1952. 36. és 57. old. J. B. Rapoport: Iszkusztvennoj zsidkoje toplivo I. csaszt. Gosztoptehizdat. Moszkva—Leningrád 1949. 35. és 54. old. ** H. H. Lowry: Chemistry of coal utilization. John Wiley and Sons New York 1947. 120
