Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)
4. Szebényi Imre: Dr. Varga József (1890–1956)
Ez utóbbi kutatások során megkísérelték metán nyomás alatti krakkolását kevés kén jelenlétében. Az eredmény finom eloszlású korom volt, ami azt mutatta, hogy a kén valóban a teljes dehidrogénezést katalizálja, mert azonos körülmények között, de kén nélkül, a metán nem volt krakkolható. A képződött korom feltűnően gyorsan hűlt le. Abból a körülményből, hogy az autokláv tisztításakor robbanás történt, arra következtettek, hogy a kén nemcsak katalitikus hatást fejtett ki, hanem reakcióba lépett a metánnal, és szénkéneg keletkezett. A szén-diszulfid gyors párolgása okozta a korom gyors lehűlését, és az autoklávban maradt széndiszulfid-gőzök a kibontás után behatoló levegővel robbanó elegyet alkotva, okozták a robbanást. E feltevésen elindulva, nagyobb mennyiségű kénnel ismételték meg a reakciót, s így valóban sikerült cseppfolyós szén-diszulfidot előállítani. E kutató munkák a második világháború alatt megszakadtak, majd Benedek Pál közreműködésével a háború után folytatódtak [54]. A kísérletek során megállapították, hogy a metán és kén reakciója nagynyomáson is a sztöchiometrikus egyenletnek megfelelően megy végbe, mert az analízisek a szénhidrogén—szén-diszulfid arány 2 : 1 értékét mutatták. Hat órás reakcióperiódusban 550° C-on csaknem 100%-os konverzió érhető el, míg amerikai szerzők ezen a hőmérsékleten atmoszferikus nyomáson és katalizátor jelenlétében csak 60%-os konverziót értek el. Megállapították továbbá, hogy ha a reakció befejezése után a kén-hidrogén, szén-diszulfid, metán elegyet nem veszik ki az autoklávból, vagyis a reakciót nem fagyasztják be, hanem a reakcióterméket megfelelő hűtőberendezésen keresztül az autoklávban nyomás alatt engedik lehűlni; akkor az egyensúly a metán - és kén-képződés irányában megváltozik. Az így kapott kén hosszú tűkristályokban rakodott le a bomba belső falán. Ennek az átalakulásnak a reakciósebessége azonban rendkívül lassú, úgyhogy 24 óráig tartó lassú lehűlés után is a bombában jelentékeny mennyiségű szén-diszulfid maradt. Végül megfigyelték azt is, hogy nagynyomáson végrehajtott metán—kén reakció esetében koromképződés csak jelentéktelen mértékben tapasztalható. Tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy a szén-diszulfid gyártás Magyarországon metánbázisön gazdasági szempontból kedvező lehet, mert az importált faszén-nyersanyag mellőzését teszi lehetővé, de a nagynyomású módszer apparativ nehézkessége miatt akkor sem jöhet számításba, ha az alacsonyabb hőmérséklet lehetősége és a nagyobb konverzió az atmoszferikus, katalitikus módszernél kedvezőbb [54]. Varga József akadémikus Freund Mihály akadémikussal együtt foglalkozott bután katalitikus dehidrogénezésével is, amelyről közös közleményük 1950-ben jelent meg [58]. Tekintettel arra a jelentős mennyiségű propán- és butángázra, amelyet dunántúli kőolaj előfordulásaink földgáz-melléktermékéből különítenek el. és cseppfolyósított állapotban motorikus és háztartási fűtési célokra árusítottak, szerzők szükségesnek tartották a butángázt butilénné dehidrogénezni, hogy a butilén butilalkohollá alakíthatóságának folyamatait tanulmányozzák. A butilén előállítására krómtartalmú acélból készített villamos fűtésű, 1 liter térfogatú csőkemencét építettek, amely elé 300 cm3 űrtartalmú, 111
