Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)
4. Szebényi Imre: Dr. Varga József (1890–1956)
i ugyancsak villamos fűtésű csavarmenetes rézcső előmelegítőt iktattak. Mind a reaktort, mind a butángáz előmelegítésére szolgáló kemencét függőleges tengelyben szerelték, és a dehidrogénezendő gázt a rendszer alján elhelyezett előmelegítőn át felfelé áramoltatták. Katalizátorként króm-oxidot használtak, s kísérleteiknél háromféle króm-oxid-koncentrációt vizsgáltak. A katalizátor készítésénél az alumíniumsóoldatból leválasztott csapadékhoz adagolták a krómsó oldatát. Reakcióhőmérsékletnek 560— 580° C-ot választottak. A háromféle katalizátorral végzett kísérletek adatai — több értékes megfigyelés mellett — azt igazolták, hogy а В katalizátor — ahol a króm-oxid-koncentráció a szerzők közlése szerint kétszeres volt — összetételében megközelítette azt a ki’óm-oxid-koncentrációt, amellyel a butánt hatékonyan tudták butilénné dehidrogénezni. Kutatásaiknál ez a katalizátor mintegy félórányi működés után érte el teljes hatékonyságát, és ennek az időnek eltelte után 3 óra hosszat tartotta meg aktivitását. A butánból készített butilénből több kg vízmentes butilalkoholt állítottak elő [58]. Később Pétfürdőn kísérleti üzemben is folvtatták ezt a munkát. Hazai szempontból különösen jelentősek Varga professzor kutatásai a szén-dioxidos földgázuk szintézisgázzá történő átalakítására, amelyeknél Hesp Vilmos tanársegéd működött közre [74, 75]. Kísérleteiknél néhány hazai 60—70% szén-dioxidot tartalmazó földgáz hasznosítására való tekintettel megvizsgálták, hogy nikkeltartalmú katalizátorok jelenlétében milyen összetételű termékgázakat szolgáltat a két térfogat szén-dioxidból és egy térfogat metánból összetett gázelegy 600 — 800° C hőmérsékleti határok között. Az irodalomból ismert egyensúlyi állandókból a hőmérséklet függvényében kiszámították a szimultán lejátszódó CH4 + C02 = 2 СО + 2 'H2 és а СО -j- H20 reakciók komplex egyensúlyának megfelelő termékgáz - összetételeket, és megállapították, hogy 850° C reakcióhőmérsékletnél nikkeltartalmú katalizátor jelenlétében kielégítően megközelítették a 870° C- ra számított egyensúlynak megfelelő termékgáz-összetételt. Utóbbi hőmérsékletnél a szén-dioxid-tartalomtól (C02 = 12,31%) mentesnek számított termékgázban 100% а СО -f- H2 együttes mennyisége (tehát a metán teljesen elhasználódik), és 60,9% a szén-monoxid-tartalom. A mérési eredmények szerint 850° C-nál 93,1% а СО -f- H2 együttes mennyisége és 59,8% a szén-monoxid. A metán elhasználódását illetően egyetlen esetben sem sikerült a számított egyensúlynak megfelelő 0,0006%-ot még csak meg sem közelíteni a termékgázban. 850° C-nál 6,9% metán és nitrogén maradt a szén-dioxidtól mentesnek számított termékgázakban. A nitrogéntartalom a szén-dioxidos gázelegy készítéséhez felhasznált földgáz 2,0%-nvi nitrogén szennyezéséből származott. A vizsgált nagyobb számú katalizátor közül leghatásosabbnak a 20% fémnikkelt, 77% alumínium-oxidot és a 3% portlandcementet tartalmazó mutatkozott. A magnézium-oxid, portlandcement és kaolin 14, 28, 33%-os megoszlási arányú hordozóanyagból 25% nikkel-oxiddal készített katalizátor előbbinél alig valamivel gyengébb hatásúnak mutatkozott. Ti. 850° C-on 6,0% helyett 8,4—9,4% metán + nitrogén maradt vissza a termékgázban, a szén-dioxidtól mentesnek számított termékgázban pedig 112
