Takács Pál et al.: A szénkémiai kutatások magyar úttörői - Kőszén és kőolaj anyagismereti monográfia sorozat 4. (Budapest, 1970)

4. Szebényi Imre: Dr. Varga József (1890–1956)

mazásán. Üj szorbit-technológiát fejlesztettek ki,* amelynek alapjait még 1954-ben a Kémiai Technológia Tanszéken kezdték el kidolgozni. Üj eljárást dolgoztak ki a trigliceridek hidrogénezésére zsíralkohol előállítása** céljából, amelynek előkísérletei még Varga életében a Műegyetemen folytak, és az elképzelései szerint megkezdett furánkémiai kutatások alapján született meg a Nagynyomású Kísérleti Intézetben egy új furfurilalkoholelőállító eljárás*** és szabadalom, amelyet a Péti Nitrogén műveknél 1965- ben valósítottak meg.

hm lékét és munkásságát kegyelettel őrzik kortársai és tanítványai.

4.2. FONTOSABB MUNKÁI

Varga József professzor életrajzát és munkásságát tanulmányozva, láthatjuk, hogy a szénhidrogénkémia és -technológia mindhárom ágában a szén, a kőolaj és földgáz felhasználásának területén dolgozott. Ezért a morfológia célkitűzésének megfelelően a szénkémia kutatásai mellett a kőolaj és földgáz felhasználásával kapcsolatos kutatásairól is beszámolunk.

4.2.1. Földgázzal kapcsolatos kutatásai

Tudományos munkáját e területen kezdte amikor mint hallgató, majd mint doktoráns az Elektrokémia Tanszéken a metán csendes kisülésekkel kapcsolatos brómozásával [1], később a csendes kisüléseknek a bróm-metán és jód-metán elegyekre való hatásával [2] foglalkozott.

Tevékenyen részt vett az Elektrokémia Tanszék metán-klórozási kísérleteiben, s — mint már említettük — javaslatára kísérelték meg a metilkloridnak nyomás alatt való elszappanosítását szintetikus metilalkohol előállítása céljából, amely elképzelés teljes sikerrel járt. A metán hőbontását is tanulmányozta és a műegyetemi kísérleteket később a gázömlés színhelyén az erdélyi Magyarsáros határában folytatta. Felhívást kapott egy ipari méretű földgázbontó kemence építésére szóló javaslat megtételére. Megépített kemencéjének retortáiban bontotta el a földgázt hidrogénre, hamutól mentes koromra és az elektródgyártás nyersanyagául szolgáló szénre [57]. Megszakítás után 1922-ben fejezte be Erdélyben eredményes munkásságát.

1938 körül ismét foglalkozott földgáz-feldolgozási kérdéssel. Bognár Aurél tanársegéddel együtt metánt szén-monoxiddá és hidrogénné alakított át nagy gázsebesség mellett, katalizátorok jelenlétében levegővel, ill. oxigénnel.**** Ugyancsak Bognár közreműködésével oldotta meg metánból és elemi kénből nagy nyomáson a szénkéneg előállítását [54].

* E. Haidegger, J. Peter, I. Gémes, J. Károlyi: Erfahrungen auf dem Gebiet der Sorbiterzeugung in Ungarn. Periodica Polyt. Chem. Eng. 11, 79 (1967).

** Haidegger E., Károlyi J., Zalai A.: Zsíralkoholok előállítása nagynyomású hidrogénezéssel. Magy. Kém. Lapja 13, 178 (1958).

*** E. Haidegger, L. Hodossy, D. Kriza: Anwendung einiger katalytischer Hochdruckhydrierungsverfahren in der ungarischen chemischen Industrie. Osterr. Chem. Ztg. 68, 295 (1967).

**** Dr. Bognár A. személyes közlése.

ПО