Conrad, Walter: A távolbalátás - Élet és Tudomány kiskönyvtár 23. (Budapest, 1962)

Minél magasabb, annál jobb

választék álljon a rendelkezésünkre, mint a rádiónál.

A rádiónál élvezhető műsorbőségnek az az alapja, hogy 1000 kilométernél nagyobb távolságra levő adók műsorát is venni tudjuk. Ez a lehetőség pedig ki van zárva a televízió esetében mindaddig, amíg be nem rendezhetjük magasan a föld fölött — valahol a világűrben — az első erős televízióadó állomásokat.

Ezenkívül azonban ahhoz, hogy egy egész országot nagyobb számú „saját” televízióműsorral lehessen ellátni, igen nagyszabású technikai és pénzügyi erőfeszítéseket kellene tenni. Meg kell elégedni azzal, hogy két, később talán három vagy négy televízióműsor között válogathassunk. Még foglalkozni fogunk azzal, hogy ennek ellenére mennyiben van lehetőség arra, hogy az egész világról vegyük a televízióközvetítéseket.

Egyébként néha, rendellenes vételviszonyok esetén előfordul, hogy olyan jeleneteket látunk a képernyőn, amelyeket nem a legközelebbi adó sugárzott ki. Előfordul — és ilyen eseteket az utóbbi időben egyre nagyobb számban figyelhettünk meg, főleg azért, mert jelentékenyen megnőtt a vevőkészülékek száma —, hogy meglehetősen távoli televízióadó állomások adását veszi a készülék. Előfordult, hogy spanyol, szovjet, angol, olasz, sőt algériai televízióműsorokat vettek Németország területén, természetesen erős za- . varással, és legfeljebb néhány percig vagy éppenséggel másodpercig, néha némán, néha hang kíséretében. Az ilyen esetek bizonyos körülmények között igen értékesek lehetnek tudományos szempontból. Azt mindenesetre le kell szögezni, hogy az ilyen hatások semmiképpen sem rendszeres jelenségek. Olyan ritka esetekben lépnek fel, amikor bizonyos különösen kedvező körülmények összejátszása folytán könnyebben terjednek az ultrarövid hullámok. Ezeket az eseteket nem lehet előre kiszámítani, és nem lehet alapul venni őket a nagy távolságra történő rendszeres televízióközvetítés megvalósításához.

. I

46

i