Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok - Magyar talentum (Dunaszerdahely, 1997)

Nobel-díjas magyarok - Harsányi János

tációját az Atheneum folyóirat is leközölte. A szociológiai tanszéken kap tanársegédi állást, de a kommunisták politikai kurzusával szemben gyakorta hangoztatott véleménye nem sokáig marad megtorlatlan. Le kellett mondania állásáról, és amikor tudomására jutott, hogy a tulajdonában lévő patikát is hamarosan államosítják, úgy döntött, hogy elhagyja Magyarországot. 1950 áprilisában, a zöld határon át a Fertő-tó mocsárvidékén, háromnapi bolyongás után sikerül csak Ausztriába jutnia. Néhány hónapos menekülttábori kényszertartózkodás után menedéket kap Ausztráliába. Itt azonban magyarországi diplomáit nem ismerik el, így kénytelen Sydneyben kétkezi munkásként dolgozni. Egy váratlanul felkínálkozó alkalmat kihasználva beiratkozik a sydneyi közgazdasági egyetemre, ahol a négy évre szóló stúdiumot két év alatt végzi el. Megjelennek első publikációi, majd megkapja a Rockefeller-ösztöndíjat, és 1956-ban Amerikába utazik. A kaliforniai Stanford Egyetemen közgazdaságtanból megszerzi a Ph. D. tudományos fokozatot. Kenneth Arrow, Nobel-díjas professzor mellett dolgozik, aki ismervén kollégája matematikai adottságát, rábeszéli, hogy foglalkozzon matematikai statisztikával is. Ösztöndíjas évei után visszatér Ausztráliába, és Canberrában elfogadja egyetemi tanárrá történő kinevezését. 1961-ben újból, de már véglegesen, Amerikába utazik, a berkeleyi Business Schoolban tanít és végzi kutatásait egészen nyugdíjbavonulásáig. Itt kérik fel, hogy vállaljon szerepet annak a kutatócsoportnak a munkájában, amely az USA leszerelési és fegyverkorlátozási tárgyalásait segítené. Mindez John-87