Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok - Magyar talentum (Dunaszerdahely, 1997)

Nobel-díjas magyarok - Harsányi János

son elnöksége idején, a kubai válságot követően történt, amikor a két szuperhatalom között rendkívül feszült volt a viszony. Harsányi, eleget téve a felkérésnek, a taktikai-stratégi­ai csoporton belül foglalkozni kezdett a Neumann (Neu­mann János)-Morgenstem matematikusok által kidolgo­zott klasszikus játékelmélettel. Állítólag ennek az elmé­letnek a megszületéséhez az is nagyban hozzájárult, hogy mindketten lelkes pókerjátékosok voltak. A póker bonyo­lult kártyajáték, melyet ők matematikai úton leegy­szerűsítettek és elemezhetővé tettek. A klasszikus játékel­méletre talán mégis a legegyszerűbb példa a sakk, mely­ben eleve meghatározott szabályok, logikai rendező el­vek, feltételek (pl. megnyitás) és taktikák érvényesülnek. Harsányi János korlátozott információjú játékelméletében a legmarkánsabb különbség az, hogy a vetélkedő játékos csak korlátozott mértékben ismeri ellenfele célját és a rendelkezésére álló stratégiai eszközeit. Az elmélettel, amely olyan stratégiai helyzeteket elemez, ahol az egyes résztvevők nem vagy csak korlátozott mértékben ismerik egymás szándékait, éppen a szovjet-amerikai tárgyalások jelentettek analóg helyzetet. A szovjet tárgyalódelegáció stratégiai céljain és taktikáján kívül még az sem volt is­mert, hogy milyen emberekből áll maga a küldöttség. Olyan modellt kellett tehát kidolgozni, amelynek minden eleméhez hozzá lett rendelve egy valószínűségi érték. Ebből azután matematikai módszerekkel, az alaphelyzet meghatározása után egzakt módon lehet a problémát megoldani. Ma már a gyakorlatban igen elterjedt Harsá-88

Next

/
Oldalképek
Tartalom