Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok - Magyar talentum (Dunaszerdahely, 1997)

Alfred Nobel

gon a robbanóanyagok legnagyobb szakértőjévé vált, e téren 355 szabadalmat jelentett be. Alfred Nobel tulajdonképpen nem végzett főiskolát, viszont élete során több tanulmányutat tett az Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban, Franciaországban, Németországban és hallgatott egyetemi előadásokat kémiából, de főként irodalomból. Folyékonyan beszélt a svéden kívül oroszul, franciául, angolul, németül és olaszul. Kevésbé tudott dolog, hogy sok verset írt, főleg angol nyelven. 1880-ban a Nordstjam lovagja, négy évvel később pedig a Svéd Királyi Tudományos Akadémia választja tagjai sorába. Nem sokkal később pedig tagja lesz a világ egyik leghíresebb tudományos társaságának, a londoni Royal Societynek.

Alfred Nobel sohasem nősült meg, gyermeke nem született. Életét Bertha Kinsky grófnőhöz fűződő szerelme kíséri végig, akivel igen kiterjedt levelezést folytatott. Kinsky grófnő - aki később Artur Gudakker Suttner báró felesége lett - világhírű békeaktivista, előadásokat tart (1895 decemberében Budapesten is), békekonferenciákat szervez, cikkeket, könyveket ír a háború ellen. Valószínű, ennek a kapcsolatnak köszönhető: Alfred Nobel úgy végrendelkezik, hogy külön díjjal jutalmazzák azt a személyt, aki a legtöbbet tette a népek testvériségéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, valamint a békekongresszusok megrendezéséért és követeléséért. A sors furcsa játékaként Bertha von Suttner bárónét 1905-ben Béke Nobel-díjjal tüntették ki.

Alfréd Nobel 1895 tavaszán véglegesíti többször átdolgozott végrendeletét. 1896. december 10-én, egy hideg

15