Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok - Magyar talentum (Dunaszerdahely, 1997)

Alfred Nobel

éjszaka, szívrohamban hal meg San Remó-i lakásán. Végakarata szerint holttestét hazaszállítják Svédországba. Az általa alapított díjat először 1901-ben osztották ki.

ALFRED NOBEL VÉGRENDELETE

Alfred Nobel 1895. november 27-én keltezett végrendelete az alábbi módon rögzíti végakaratát: „...Vagyönömről a következők szerint intézkedem: A hagyatékom gondnokai által biztos értékpapírokba elhelyezendő tőke egy alapot képezzen, melynek évi jövedelme azok közt osztassák szét, akik a megelőző évben az emberiségnek a legnagyobb hasznot hozták. Öt egyenlő részre osztasson, amelyből egy rész azé, aki a fizika területén a legfontosabb felfedezést vagy tanulmányt tette, egy rész azé, aki a kémiában a legfontosabb felfedezést vagy tökéletesítést érte el, egy rész azé, aki a fiziológia vagy orvostudomány területén a legfontosabb felfedezést tette, egy rész azé, aki az irodalomban eszmei értelemben a legkiválóbb művet alkotta, egy rész azé, aki a legtöbbet tette vagy a legjobban működött közre a népek testvériségéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, valamint a békekongresszusok megrendezéséért és'követeléséért.

A fizikai és kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia, a fiziológiában vagy orvostudományban a díjat a stockholmi Karolinska Intézet, az irodalmit a Svéd Akadémia, a béke ügyében pedig a norvég storting (parlament) által választott öttagú bizottság adja ki.

16