Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok - Magyar talentum (Dunaszerdahely, 1997)

Akik megérdemelték volna… - Bay Zoltán

kos kutatásoktól függetlenül - kifejlesztette a radart. Közvetlenül a háború után, 1946 februárjában, radarjeleket irányítottak a Holdra és az onnan visszaverődő gyenge visszhangot detektálták műszereikkel. Hasonló kísérletet a világon elsőként az amerikaiak végeztek mindössze egy hónappal korábban, mint Bay Zoltánék. A nemzetközi tudományos világ De Witt (amerikai) és Bay Zoltán kísérletpárját tekinti az aktív űrkutatás első lépésének.

A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztályának elnöki tisztét tölti be

1946-48 között. A kommunisták folyamatossá váló zaklatásai elől menekülve, jó barátja, Szent-Györgyi Albert példáját követi és emigrál az Amerikai Egyesült Államokba. A George Washington Egyetem professzora lesz, ahol folytatja korábbi kísérleteit. 1955-ben igazolta, hogy a Compton-szórásnál (a röntgensugarak szóródása az atomok külső elektronjain) az energia és lendület megmaradása néhány százmilliárdnyi (10'“ = 0,000 000 000 01 s) pontossággal teljesül. Ugyanebben az évben kinevezik az USA Nemzeti Szabványügyi Hivatalának (NBS) osztályvezetőjévé. Bay Zoltán itt javasolja először, hogy a szekundum alapállandó mellé a méter definícióját a vákuumban mért fénysebesség adja meg. Ezzel kapcsolatban 1965-ben terjeszt be egy hivatalos jelentést. Ahhoz azonban, hogy ez a szándéka sikerrel valósuljon meg, szükséges volt a fénysebesség igen nagypontosságú ismerete is. Uriah Boyden mérnök és feltaláló még 1859-ben alapított egy díjat, amellyel azokat jutalmazták, akik a lehető legpontosabban igazolják, hogy a fény különböző hullám-152