Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok - Magyar talentum (Dunaszerdahely, 1997)

Akik megérdemelték volna… - Bay Zoltán

Gábor, Neumann, Planck, Szilárd, amely nevek puszta felsorolása is alighanem elegendő ahhoz, hogy elképzeljük, milyen alkotó légkör uralkodhatott ezeken a szemináriumokon. Az elméleti fizikában való elmélyülése mellett aktivált gázokkal folytatott kísérleteket. A berlini évek után a Szegedi Egyetem Elméleti Fizikai Tanszékének professzorává nevezik ki. 1936-ban meghívták az ország legmodernebb üzemének számító Egyesült Izzólámpa és Villamossági Gyár (Tungsram) kutatólaboratóriumába, amelynek csakhamar vezetője lett. Több szabadalmat nyújtott be az elektroncsövek, nagyintenzitású gázkisülésű lámpák és fluoreszcens lámpák tökéletesítésére. Bay Zoltán a rádiók erősítéséhez a Zworikin által kifejlesztett elektronsokszorozót, egy nagyon hasznosnak bizonyuló ötlettel, a gyors részecskék detektálására próbálta meg felhasználni. Munkatársával, Dallossal kifejlesztették a fotonok, elektronok és alfa-részecskék (héliumatomok) érzékelésére alkalmas elektronsokszorozót, miáltal a részecskeszámlálás időfelbontása a másodperc egymilliárdnyi törtrészére csökkent. Mindezekről az eredményekről a neves Natura folyóiratban is beszámoltak. Az akkoriban Budapesten járt Heisenberg is kért Bay Zoltántól ilyen elektronsokszorozót koincidencia (részecskeimpulzusok igen kis időbeli eltérése) mérésére. A washingtoni Smithsonian Természettudományi Múzeumban is látható a korabeli Tungsramból származó elektronsokszorozó két példánya.

A második világháború alatt Budapest hatékonyabb légvédelmére Bay Zoltán csoportja - a német és angol tit151