Laszlovszky József: A magyar címer története. 2. kiadás - Pytheas (Budapest, 1989)

Az 1949-ben elfogadott, történelmi hagyományainkkal szakító címer a Magyar Népköztársasági Érdemrend I. fokozata kitüntetésen

Az Elnöki Tanács hivatalos pecsétjének lenyomata, amelyet 1956-ban és 1957-ben az új alkotmány elfogadásáig használtak

mert folyamatosan használják, vagy egyszerűen mellőznek minden címerképet.

A két világháború közötti időszak címere ismét a koronás kiscímer. A Horthy-korszak furcsa államformájához - a király nélküli királysághoz - a címer 1848-as változatát társítják. A trianoni békekötéssel Magyarországtól elcsatolt területek visszaszerzésére törekvő irredenta mozgalmak az 1915-ös középeimért népszerűsítik, jelenítik meg plakátjaikon. Az állami politika követi ezt az irányt, és 1938-tól a honvédség csapatzászlóin és a hadilobogókon hivatalosan is a középcímer szerepel. A nyilas hatalomátvétel után a »H« betűt - a hungarista mozgalom rövidítését - és a nyilaskeresztet illesztik a címerhez.

A II. világháború után rövid ideig még a koronás kiscímer a hivatalos, ez látható például az ebben az időszakban kibocsátott 5 pengős »magyar állami váltópénzen«. 1946. február elsejével újra a Kossuth-címer lett állami szimí

J