Laszlovszky József: A magyar címer története. 2. kiadás - Pytheas (Budapest, 1989)

bólumunk, ez felelt meg legjobban a köztársasági államformának. Kissé bizonytalan a címer ábrázolása a koalíciós időszakban, a kettőskereszt tövénél néha szerepel, néha elmarad a nyitott leveles korona.

A fordulat éve fordulat a magyar címer történetében is. Szakítva több évszázados történelmi, nemzeti hagyományainkkal, az 1949 augusztusi alkotmány magyar előzmények nélkül álló címert emel nemzeti szimbólumaink közé. A Rákosi korszak címerének központi motívumai: a kalapács és a búzakalász. Fölöttük ábrázolják a kék mezőre sugarakat bocsátó vörös csillagot . A jelvény heraldikai szempontból nem tekinthető címernek, mivel figyelmen kívül hagyja azt az általános törvényszerűséget, hogy a címer elengedhetetlen eleme a címerpajzs. Szinte megkülönböztethetetlen egyes szocialista országok címerétől. A II. világháború nyomán bekövetkező politikai változások ezen országok címereit sem hagyják érintetlenül, de legtöbb esetben megőrzik történeti címerük legfontosabb elemeit. Például a lengyel és a cseh állami jelképben továbbra is a középkorig visszavezethető címerállatokat ábrázolják, az utóbbinál a vörös csillagnak a címerképbe illesztésével hangsúlyozzák az ország szocialista jellegét. Ilyen megoldást választanak a bolgár és albán nemzeti szimbólum újraalkotásánál is. Ezzel szemben az 1949-es magyar cí-3 —

Az 1957-ben, az Alkotmányban meghatározott címer a Szocialista Hazáért Érdemrenden